Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Fehérgyarmat - Tömösvár

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - SZATMÁR VÁRMEGYE - SZATMÁR VÁRMEGYE KÖZSÉGEI. Vende Aladár - Fehérgyarmat. monográfiájában: Fehérgyarmat, magyar nagyközség a Szamosközön, a Szamos, Túr és Tisza között. ... A XIV. század elején már tekintélyes hely lehetett, mert 1334-ben Miklós nevű papja a pápai tizedszedők jegyzékében elég nagy dézmával szerepel. Nevét ebben az időben még csak Gyarmatnak mondták és 1387-ben Germad, 1403-ban Jarmath-nak írták. 1418-ban már oppidum. Ősi birtokosa a Massel nemzetség volt, a mely innen vette előnevét. 1363-ban I. Lajos király Gyarmathi Massel Jánost nótáztatta és birtokait Gilet Miklós nádorispán fiainak adta. De azért még századokig volt itt birtokuk a Gyarmathyaknak; már 1380-ban Gyarmathy Lőrincz szerepel birtokosként. 1387-ben Zsigmond király elkobozta a Matucsinayak itteni birtokát s a Rozsályi Kún és a Szántai Petőfi családoknak adta. A Szántaiakról leányágon nemsokára a Báthoryakra szállott, de 1395-ben ismét a Matucsinayak kapják vissza, mígnem 1436-ban újra hűtlenségbe estek és ekkor a birtokot a Báthoryak kapták meg, a kik ez időtől kezdve főbirtokosai az egész gyarmati uradalomnak, a hozzátartozó Kisar, Nagyar, Oroszi, Namény, Csaholcz és Matolcs községekkel együtt. A Rozsályi Kún családot a XV. században is itt találjuk. A Drágfiak a XV., XVI. században szintén szereznek itten birtokrészeket, de a hatalmas Báthory és a Rozsályi Kún családok között nem tudtak megerősödni. A Báthoryak után a Bethlenek örökölnek. 1633-ban Bethlen István és Péter kapnak adománylevelet a gyarmati jószágokra. A Bethlenek után a Rákóczyaké lett az egész uradalom, a szatmári béke után pedig gróf Károlyi Sándor kapta meg.... A helység hajdan két részből állott: Nagy- és Kis-Gyarmatból. A déli részét ma is Tömösvárnak hívják, arról a hajdani földvárról, a mely itt állott. Két régi földbástyája nehány évtizeddel ezelőtt még látható volt. A vár jelentékeny szerepet sohasem játszott; okleveles adataink sincsenek róla; valószínüleg a Báthoryak építtették uradalmuk középpontján kisebbszerű erődítményül. A török korszak emlékét tartja fenn a maig is mecsetnek nevezett és a város legkeletibb és legemelkedettebb részén fekvő utcza. ... A ref. egyház hajdani nagyságát bizonyítja, hogy 1559-ben, a híres nagyváradi zsinaton, négy papja jelent meg. ...

Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisban: Hajdan itt valóban vár volt, amelynek emléke ma a Tömöttvár, régen Tömösvár utca. A várat még a XVII. században elbontották, köveit elhordták, helyét egy magasabb rész jelzi. A II. Világháború utáni építkezések során ezen a részen mindenütt kerültek elő téglák. Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/61164, 2024. július 5.