Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Dunahidas - Jézus Szíve templom

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - POZSONY VÁRMEGYE monográfiájában:

 „Hidas, erősen magyarosodó, felsőcsallóközi német kisközség 169 házzal és 1025, róm. kath. vallású lakossal. Ősrégi szabadalmas község, mely 1238 óta szerepel. Régi kiváltságait már a XIII. században kapta. Hajdani neve, melyet a XIII. századtól egész a mult század végéig viselt, egész a legújabb időkig Pruck volt. I. Károly király 1335-ben Jakab pozsonyi bírónak és a bíró komájának birtokrészt adományoz itt, melybe két évvel később iktatták be őket. Az 1553-iki adókivetés szerint Serédy Gáspár nevén 4, Mérey Mihályén 5 és Farkas Ignáczén 1 porta adózik. 1647-ben részben a Kerekes család, részben az éberhardi uradalom bírja és e réven a Balassa, a báró Jeszenák és a gróf Apponyi család lett az ura, ma pedig a báró Vay családnak van itt birtoka. Ősi temploma 1315-ben már mint régi templom van említve, a mikor Károly comes helybenhagyja Belye comes régibb adományát az itteni templom javítására. Mai temploma az ősinek a helyén a XV. századnak a vége felé épülhetett, késői gót stilben." 

 Váliné Pogány Jolán szerk.: Az örökség hagyományozása Könyöki József műemlékfelmérései 1869-1890 munkájában: „Ámbár ezen templom tornyán nyugat fele kettős ablak mutatkozik, és annak kora eredetéről tanúskodik, mi a támoszlopok hiánya által megerősítve látszik lenni, mégis e templomot belsejében látható tagozatainál fogva, mint Ipolyi 123. lapon említi inkább a 15. század vége felé helyezendő. Ebben tehát Ipolyival egyetértek, úgy mint a többiekre nézve is, csakhogy a hajó boltozatát, daczára annak, hogy gypsgerincekkel van ellátva, inkább a 17. századba helyezem. A szentségházat illetőleg meg kell jegyeznem, hogy én ott semmiféle liliomvirágot nem találtam, mint az említve és V. T, 11. szám alatt ábrázolva van, hanem azt ugy találtam, mint 2. sz. alatti lapon szerencsém van bemutatni, Megjegyzem, hogy a levélcsomók és a keresztvirág később góth korra mutatnak és határozott vonalai tisztán kivehetők, Ugyan e lapon B. alatt látható vasrácsnak keretét mutatom be. Az I. lapon van szerencsém előterjeszteni A. alatt a templom távlati képet, B. alatt az alaprajzot, D. alatt a keresztmetszetet, C, alatt az oltárcsarnok oszlopát, I, alatt a gyámkövet, E, F, alatt a csarnok zárkövét, G. és H, alatt a szentély gerinceit, K. pedig a még használatban lévő homokkőből készült keresztelő medencét. Az egylépcsős szentély magassága 4-90, a szentély ablakai pedig 1 -65-re emelkednek a földtől, nagyságuk bélettel 2,60, szélességük 1 ,20. - A diadalív később töretett ki körívre, a többi mértékek az alap és keresztmetszet rajzából kivehetők."