Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Hasznos - Sz. Mária Magdolna - templom

Hasznos település 1265-ben még Tar helység egyik határrésze volt és Ágasvárhoz tartozott, melyet István ifjabb király abban az évben Rátót-nembeli Domonkos fia Istvánnak adományozott. Ennek leszármazottja 1348-ban hasznosi előné wel szerepel. Hasznosi község 1454-ben a Pásztohi-család birtoka, amelyhez akkor Vésze és Dere tartoztak. 1489- ben a Nánai Kompolthiak és a Pásztohiak pereskednek a helység miatt. 1549-ben több nemes család birtoka. Az 1552. évi adóösszeírás szerint hat portája volt, ekkor a török hódoltsághoz tartozott. Az 1635. évi adóösszeírásban egy, 1647-ben egy, 1675-ben fél, 1686-ban fél portával vették fel. Az 1693. évi összeírás szerint gr. Koháry István birtoka, ugyanakkor Vay László, Fáy György özvegye, Szalay Pál, Miklovics István itteni részbirtokosok. A XIX. század első felében Dessewffy Imre, gr. Almássy Ignác és számos más magán- személy és család birtoka. A község határában három várrom van, az úgynevezett Ágasvár, Cserteri vár és Óvár.

 A (Sz. Mária Magdolna)- templom barokk, gótikus szentéllyel, XV. századi, 1740-ben átépítve.

A község középpontjában, alacsony fallal körülkerítve kis magaslaton áll. Hatalmas négyszögletes torony ugrik középen előre. A toronytestet párkányok nem tagolják szakaszokra, csak a legfelső részen, így az emeleti szinteket az ablakok mutatják. Többlépcsős, mell- védes feljáratú kapuzata egyszerű, dísztelen, szegmentíves záródású, szalagkerettel és zárókővel. Efelett s egymásfelett egy-egy félköríves, keretnélküli egyszerű ablak helyezkedik el. Ezt a részt övpárkány választja el a legfelső szakasztól, mely klasszicista stílű, kétoldalt vállpárkánnyal összefűzött ívezet közt egy-egy vakablak s ezek közt középen egy félköríves ablak díszíti mind a négy oldalon. Az ablak felett óramotivum, s hajlított, sátortetős sisak zárja le a tornyot.

A hajó déli homlokzatának falazata tagolatlan, csak három félköríves keret s dísznélküli ablak van rajta. A hajó mindkét sarkán egy-egy lépcsős támpillér. A szentély a nyolcszög öt oldalával zárul, a sarkokon egy-egy lépcsős támpillérrel, az első szakaszban egy félköríves ablak, a többin nincs. Az északi oldalon, a szentély-hajó melletti szakaszában épült a sekrestye, kis négyszögletes, bújtatott rácsos ablakkal. Az északi oldalon csak három sima, keretnélküli szegmentíves ablak. Ez az oldal, mint a belseje mutatja, valószínűleg későbbi hozzáépítés, ekkor a falat áttörték.

Forrás: Nógrád megye műemlékei - Magyarország műemléki topográfiája 3.