Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kaplonyi ferences templom és kolostor

A kaplonyi ferences templomot és kolostort a középkori, bizonyos források szerint már a 11. században fennálló Szent Márton tiszteletére felszentelt nemzetségi templom és monostor romjain építette Károlyi Sándor 1711-1737 között. Ezeket az épületeket 1834 októberében az úgynevezett „érmelléki földrengés" súlyosan megrongálta.

Az újjáépítési munkálatok Ybl Miklós tervei alapján, Károlyi György anyagi támogatásával zajlottak 1844-1847 között. Az 1848-ban felszentelt új templom és rendház feltételezhetően jórészt a barokk épületek alapjain emelkedik. Különösen érvényes ez a templomra, ahol Ybl a források szerint az építkezésnél felhasználta a barokk, valószínűleg még a románkori templom maradványait is őrző templom falait. A munkálatok során alaprajzi módosításokra is sor került, a háromhajós, bazilikális elrendezésű templomot Ybl egy széles hajójú, kazettás mennyezettel fedett teremtemplommá alakította, illetve a korábban a déli mellékhajó falához csatlakozó kápolna, illetve az alatta húzódó, a Károlyi család elhunyt tagjainak koporsóit őrző kripta helyett a szentély keleti falának meghosszabbításában alakított ki egy új, görög-kereszt elrendezésű kriptát.

A földrengés a legtöbb kárt a templomhoz csatlakozó belső udvaros, kerengővel ellátott kolostorban tette, mely a kolostort a templommal ma is összekötő keleti, emeletes szárnyának kivételével szinte teljesen romba dőlt. Ybl Miklós a megrongálódott épületrészeket kijavítatta, az épület romba dőlt déli és északi szárnya helyére pedig egy egyszerűbb kiképzésű, jóval szerényebb méretű, földszintes, T-alaprajzú épületet emelt.

Forrás: https://lexikon.adatbank.ro/