Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

A kolozsvári Szent Mihály-templom

A kolozsvári Szent Mihály-templom alapításának körülményeit homály borítja. Annyi bizonyos, hogy a ma is álló szentegyház felépítése előtt, már a X11I. szazadban az okiratok megemlékeznek a város egyik ugyanilyen nevű templomáról. Hogy a mai templom ennek a helyén épült volna, arról nincsenek adataink. Keletkezésére vonatkozó legrégibb okirat egy bűnbocsánati levél, amelyet először Jakab Elek közölt Kolozsvár történetében. Karácsonyi Jánosnak sikerült pontosan datálnia, a bűnbocsánati levél kiállítása 1349 január 9. és 28-a között történt. A templom építése ekkor már folyamatban volt, mert az okirat szerint bűnbocsánatot kap mindenki, aki a templom építésére, világítására és felszerelésére adakozik. 1372-től kezdve a templomra vonatkozó levéltári adatok megsokasodnak. Sajnos, az építkezés menetéről, befejezéséről és a torony építéséről semmit sem árulnak el.  Van der Ehye Egyed Kolozsvár városát 1617-ben lefestette. Ez Kolozsvár legrégibb látképe. A templom tövét eltakarják a környező épületek, csak hatalmas nyeregfedele és az északnyugati homlokzati torony látszik. Az utóbbi azóta elpusztult s csak erről a képről ismeretes. Négyszögletű homlokzati torony volt, négy fiatoronnyal, erkélylyel és napórával. Valószínűleg a XV. században épült. A templom történetének első korszakából tehát, mely a felépítésétől a reformációig tart, nem sokat lehetett megtudni. 1545-ben Heltai Gáspár plébános egész egyházközségét a lutheránus vallásra téríti át. 1545-től kezdve 172 éven át a protestánsok kezén maradt az egyház. A következő század elején, 1716-ban, visszakerül a katolikusok kezére az egyház. A neogótikus tornyot 1837 március 19-én kezdték építeni.

A XV. század közepét követő évtizedekben a fenyegető török seregek közeledésének hírére a plébániatemplomot és a tőle délre húzódó Szent Jakab-kápolnát kerítőfallal vették körül, mely a század utolsó harmadában, a város második erődővének kiépítését követően már el is veszítette hadászati jelentőségét. A XVI. század közepén a templomot és a temetőkápolnát körülölelő védőfalakra a város kereskedői számára kisebb áruboltokat, patikát és szegénykonyhát kezdtek építeni, melyek rövidesen körgyűrűként vették körül a templomot.

Forrás: Erdélyi Múzeum - 1936. Új folyam 7. 41. kötet, 1/3. füzet - A kolozsvári Szent Mihály-templom története és építészete 1349-től napjainkig. 

Forrás: https://lexikon.adatbank.ro/