Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

TihanyMagyarországVeszprém megyeZala vármegye - Csúcshegy

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Archívum
  • Térkép

Tihany, Csúcs-hegy, vár

A félsziget Ny-ihegygerincén, bokros-erdős részen ötszögletű torony (?) falmaradványai, a kúp oldalán kettős árokrendszer nyomai vehetők ki.

A vízmosásokban helyenként Árpád-kori és néhány későbronzkori edénytöredéket találtunk (Kelemen, 1965).

A szakirodalomban aránylag ritkán szereplő lelőhelyet Kuzsinszky B. feltételesen római burgusnak határozta meg, bár a falmaradványok szerkezete ezt nem támasztja alá. A köztudatban a római eredet él azóta is. 1953-ban a VBM-ba került az addig a tihenyi apátság régészeti gyűjteményében őrzött későközépkori agyagedényalj, melyet a Csúcshegyen találtak. A maradványokat 1954-ben Kiss Á., 1959-ben Szentléleky T. tekintette meg, mindketten inkább a középkori eredet mellett foglaltak állást. Valószínűleg a Csúcshegyen kell a XIII-XV. sz.-ban szereplő tihanyi vár helyét keresnünk: a maradványok feltétlen középkoriak. Védelmi szerepe volt az itt állott erődítménynek a végvári harcok idején is (őrtorony). A romokat egy 1781-es térképen is bejelölték. /MRT/

A Csúcs-hegyen eddig régészeti feltárás nem történt. Az árok belső oldala felett a nyereg irányából jól látható falszakasz mutatkozik. Szintén falak csekély maradványai láthatók a torony alatt 8-10 méterrel lentebb. Ebből feltételezhető, hogy a torony körül az árok belső íve felett, falaknak kellett elhelyezkedniük. Lombmentes időszakban az árok viszonylag jól áttekinthető, mely keleti irányban a vár déli részéig fut. Az árok nyugati oldala 15-20 méteren belül záródik, mely magyarázható a nagy szinteséssel és a sziklaperem indulásával. A platón elhelyezkedő torony és a külső védművek egymáshoz viszonyított kapcsolatát régészeti feltárással lehetne tisztázni. A félsziget fokozottan védett természeti és geológiai értéke miatt ez a jövőben is csak korlátozott mértékű lehet.

Soós  Elemér - A tihanyi vár története, hadi- és műleírása (1916) - Apáthi és Csúcs-hegy - részletek…

"A szigeten volt egy Apáthi nevű falu, mely 1416-ban külön védőfallal és árokkal volt bekerítve. Ma már csak az egykori község egyházának fennmaradt falai tanúskodnak arról, hogy ez románkori építkezés volt. A község emlékét a tihanyi szigeten az Apáthi-hegyalja   elnevezés őrzi. Ez a hegyrész a Külső-tó völgyének nyugatra eső határát szegélyezi. Tihany   község pedig a sziget keleti oldalán állott és az 1781. évi   térképen „Oppidumnak” nevezték. Innen van az, hogy a szigetet régebben felváltva Apáthi- és Tihanyi-sziget néven emlegetik.

Apáthi községnek kiterjedését nem ismerjük, de hogy jelentékeny helység volt, azt abból is  következtetjük, hogy meg volt erősítve. A községnek határán egy „Turres Vigilium”, vagyis vigyázó őrök tornya állott, melynek nyomai, ma már nem láthatók. Ebből a toronyból figyelték meg a sziget bejáró felvonóját. De még egy másik ilyen torony is volt ettől déli irányban, az úgynevezett Csúcshegyen.

Ez a torony a fennmaradt alapkövek után ítélve, egy ötszögű kőtorony volt. Bejárata a délnyugati hosszoldalán 1913 évi augusztus 25-én még kivehető volt. A torony az egész   hegykúpot foglalta el. A 45 fokos lejtőin 20 méterrel lejjebb egy 3-4 méter széles és 2 méter mély árok környezi, melynek nyílásai a hegynek nyugati meredélyén vezették le az esővizet. Az árok, a déli oldalon, könnyen eltávolítható fapadlóval volt áthidalva, ahonnan kőbevésett s részben rakott kőgrádicson történt a feljárás. Ebből következtethető, hogy az Apáthi-hegyen létezett vigyázó torony hasonlított ehhez a toronyhoz A Csúcshegyi toronyból nemcsak a Balaton nyugati partvidékéig lehetett látni, hanem a középkori vár Öregtornyáig is. Jelzésekkel könnyen érintkezhetett mindkét torony őrsége. Mindkét vigyáz torony, valamint Apáthi község bekerített falaival a tihanyi középkori várat szolgálta és mint ennek külmüvei tűnnek fel."

Források:

Magyarország Régészeti Topográfiája : MRT 02. - 1969 - Veszprém megye - Veszprém járás

Soós  Elemér - A tihanyi vár története, hadi- és műleírása (1916)

Magyar Várarchívum Alapítvány - Terepbejárási napló - 2018-2020

GPS: É 46° 54.392 (46.906532)
K 17° 51.152 (17.852533)

Információ: A Csúcs-hegyen található romok a sárga jelzésen közelíthetőek meg Sajkod irányából az Apáti-hegy, Nyereg-hegy, Csúcs-hegy útvonalon. Jó indulási pont a Apáti templomhoz közeli parkoló, mely a félszigetre bevezető út mellett található. Látványos, szép túraútvonal minden időszakban. Érdemes a vártól déli irányba továbbhaladni a sárga jelzésen, mely a tópartig ereszkedik le. Innen Sajkodra kb 2 km megtételével jutunk vissza és további másfél km a parkoló. A teljes táv így 9 km.

Vár-Webáruház - Látvány térképek várainkról