Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gyergyószárhegy - FERENCES TEMPLOM ÉS RENDHÁZ

Orbán Balázs - A Székelyföld leírásában:"Fenn a Szármány oldalán, e hegynek egy öblesedésében fekszik a ferenczeseknek egy inkább távolból festői képet mutató kolostora ... a hely, hol e kolostor áll, régi tisztes és nagy becsben tartott szenthelye a vallásos gyergyóiaknak, hol a kolostor épülte előtt 5 régi kápolna állott, hová ős időktől fogva bucsura sereglett a vidék népe, s mely erőditett szent helyen harczias időkben védelmezte is magát".

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek: A középkori erdélyi püspökség templomai leírásában:

"FERENCES TEMPLOM ÉS RENDHÁZ - A szárhegyi Lázár család egyik őse Rómából hazatérve és álmában történt látomására hivatkozva 5 kápolnát építtet a Szármány-hegy oldalán. Lehetséges, hogy ez az a Lázár Miklós, aki 1494-ben a búcsúengedélyt szerezte. A kápolnákat erős védfallal vették körül. (Orbán: Székelyföld. II. 114.) 1642-ben Lázár István a kápolnákat a ferencesekre bízza, de azoknak 1648-ban távozniuk kell, mert a fejedelmi rendelet csak Csíksomlyón és Mikházán tűrte meg a szerzeteseket. 1664-től Lázár István újra ide telepíti a ferenceseket és Apafi tilalma ellenére itt tartja őket. Ekkor működik itt Kájoni János is. 1749-ben a romlásnak indult kápolnák anyagából nagyobb templomot építenek. 1872-ben a templomot és a rendházat tűzvész pusztítja. Ekkor újjáépülve kapja mai formáját. (Orbán: i.h.; György: A Ferencrendiek 318– 319.) Itt temették el Kájonit és Losteiner Leonárdot. A Szármány-hegyen ma is áll egy kis kápolna, melyet a Nagybaczoni Baló család építtetett ismeretlen korban. (Schematismus. 1882. 84.) Kevés megszakítással, kezdettől tiszta katolikus falu. A megszakítás 1590-ben következik be, amikor Lázár András református lesz és a templomot is megszerzi a reformátusoknak. Ekkor égetik el a templom oltárait. A reformációval függhet össze, hogy ekkor tartózkodott itt kiskorú fiával Bethlen Gábor özvegy édesanyja, Bethlen Farkasné. (Orbán: i.m. II. 112., 2. jegyz.) Lázár András azonban hamarosan visszatér a katolikus vallásra és visszaállítja a katolikus egyházat is. (Endes: Csík, Gyergyó, Kászon. 141.) Azóta más templom és egyház nem volt a faluban. A XVIII. században katolikus anyaegyház (Benkő J.: Transsilvania. II. 165.), és e század elején is csak katolikus temploma van. (Helységnévtár. 1913.)"