Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kotormány - Sarlós Boldogasszony-kápolna

BOTÁR ISTVÁN - KÖZÉPKORI KÁPOLNÁK CSÍKBAN írásában: "...„külterületi” kápolnák is vannak Csíkban. Elhelyezkedésük, alaprajzuk (sokszögzáródású, támpillérek nélküli szentély) és méretük alapján a kotormányi, a csíkrákosi és a csíkszentkirályi kápolna vélhetően összetartozó csoportot alkot. Ez utóbbiak is a középkori településeken kívül, azoktól távolabb, elkülönülten helyezkedtek el. Tény ugyanakkor, hogy ez utóbbi épületek jelentős átépítéseken estek át, ... 

Elkülönülő helyzete és alaprajza alapján szintén ehhez a „csoporthoz” tartozónak vélem a kotormányi Sarlós Boldogasszony-kápolnát is, noha innen sem ismerünk középkori faragványokat. A kápolna támpillérek nélküli sokszögzáródású szentélyből és vele azonos szélességű hajóból áll, nyugati felén kicsiny harangtorony magasodik. Bárth János 17. század végi épületként tartja számon („felépítése az idők homályába vész”), ennek bizonyítékaként egy 1696-os adatot idéz: „Mikoron mentünk volna Szent Márk napján az kotormányi kápolnához processióval.” Úgy tűnik a 17. században helyi zarándoklatok célpontja. A zarándoklat a kápolna eredeti védőszentjének napján történt, egy 1716-os vizitáció alapján biztosan állíthatjuk, hogy a 18. század elejét követően titulusváltás történt. Az általam ismert legkorábbi adat azonban arra világít rá, hogy a kápolna építéstörténete ennél korábban kezdődik. 1614-ben értesülünk arról, hogy a kápolna harangot kap. Az épület tehát a 16–17. század fordulóján már nagy valószínűséggel állt. Falain ma is jól látható, hogy mai formáját utólagos átalakítások, magasítás és nyugati toldás során nyerte el, amely a 17. századot követően történhetett. Az eredetileg mintegy 7 m hosszú és alacsonyabb kápolna párkányát ugyanis a 17. században a környéken több párhuzammal rendelkező, futókutyás sávval festették ki. Ellenőrizetlen elbeszélések szerint a ma hozzáférhetetlen födémgerendáin középkori felirat látható (†Kasza Gábor)".