Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Bélabánya, Fejérbánya, Dilln - Düllen - Banská BeláSzlovákiaFelvidékHont történelmi vármegye - János evangélista plébániatemplom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Bélabánya - János evangélista templom

Borovszky Samu - HONT VÁRMEGYE ÉS SELMECZBÁNYA SZ. KIR. VÁROS monográfiájában: "Bélabánya. Régi neve Fehérbánya volt, a mi a szláv Bélabánya névnek egyszerűen magyar fordítása. Még Nagy Lajos király uralkodása alatt Selmeczbányához tartozott (1352.), később a saskői vár birtokosai Saskővárához igyekeztek csatolni. 1387-ben Zsigmond király Fehérbányát ugyan, mint királyi birtokot, Szécsényi Konya bán fiainak, Frank mesternek és Simonnak adományozta, de ennek nem lett foganatja; ugyanily sikerrel ellenállott a saskői várurak későbbi hatalmi törekvéseinek. Midőn a XV. században Fehérbányát ismét magukhoz akarták ragadni, Selmeczbánya város, Lajos király 1352. évi levelére hivatkozván, 1447-ben az országos kormánytanács és az esztergomi káptalan előtt tiltakozott Fehérbányának a saskői várhoz való csatolása ellen. Legelső szabadalmait I. Ulászló királytól nyerhette, mely időtájt elvált Selmeczbányától. 1453-ban V. László király megerősítette városi kiváltságait. Mátyás király 1466-ban függetlennek nyilvánította, ekkor a bányavárosok szövetségébe lépett be, melyhez az egész középkoron át tartozott. I. László királytól nyert kiváltságait utóbb, 1545-ben, I. Ferdinánd király is megerősítette. (Kir. Könyvek II. 93.)"

"...midőn a hegytetőn volt Óváros elpusztult és a selmecziek ember- és pénzerőben nagyon meggyengültek, Dyln (Bélabánya), mely már régen leste az alkalmat, hogy Selmeczbányától elszakadva, külön szab. kir. bányavárosi szabadalmakat kaphasson, felhasználta az alkalmat, hogy régi czélját elérje. De ki tudja, sikerült volna-e czélt érnie, ha nem lett volna egy roppant eszes, agilis embere, Puchenpeltz János személyében. Ez a Puchenpeltz (némely helyen Pochenpeltz-nek van írva) küldöttséget vezetett Mátyás király elé Budára és addig argumentált és pénzelt, a míg először is azt vitte keresztül, hogy a bélabányai egyház, mely addig filiálisa volt a selmeczinek, önállóvá legyen. Csakhamar azután megszerezte a királyi adományleveleket, melyekkel Feyerbánya (Bélabánya) önálló szab. kir. bányavárossá lett és Secken és Goldbach tartozékaival Selmecztől végleg elszakadt".

Temploma sz. János evangélista tiszteletére épült. 1564-ben a protestánsok elvették, de 1727-ben visszakerült a katholikusok kezébe. Ezenkívül egy más templom van itt a kármelhegyi bold. Szűz tiszteletére... Forrás: A KATHOLIKUS EGYHÁZ SZERVEZETE MAGYARORSZÁGBAN.

Bircher Erzsébet szerk.: Válogatás Bél Mátyás leírásaiból - Bélabánya szabad királyi és bányaváros története írásában: "A szentegyház épülete azonban, amelyet fal vesz körül, mégpedig erős és amely egy szabad terecskével is el van látva, úgy néz ki, mint egy várkastély: tudniillik kiemelkedő helyen áll és önmagában is tágas, továbbá meg van erősítve egy vaskos és nem alacsony toronnyal". 

https://apsida.sk/ szerint: "A késő román stílusú templomot a 13. század közepén építették azok a mesterek, akik a közeli Besztercebányán két román stílusú bazilika építésén dolgoztak. A templomot 1590-ben alaposan átépítették, és az építők reneszánsz elemeket is alkalmaztak. A legjelentősebb változás a szentélyt érintette, amelyet lebontottak és egy nagyobb, poligonális presbitériummal helyettesítettek, hasonlóan a hontnémeti bazilikához. A templomhajót két oszlopra boltozták, így az elrendezés kettős hajóvá változott. A presbitériumhoz az északi oldalon sekrestyét csatoltak.  1750 és 1751 között a torony jellegzetes barokk hagyma alakú tetőt kapott, amely az eredeti, 1745-ben a szél által megrongált tetőzetet váltotta fel. A toronyban függő jelenlegi legrégebbi harang 1756-ból származik. 1819-ben jelentős felújítást végeztek az épületen, amit a romos állapot tette szükségessé. 1896-ban a templomba villámcsapás csapott, ami tüzet okozott. A tűz elpusztította a tetőt és megrongálta a tornyot. A templomot később helyreállították. A második világháború utolsó harcai során a templomot tüzérségi lövedékek találták el, amelyek nagy károkat okoztak, különösen a toronyban. Az épületet 1946-ban ideiglenesen helyreállították. A templom átfogó restaurálására 1967-ben került sor. A templom mellett álló templom, eredetileg egy 15. századi kápolna volt, és a 18. század elején egy hajóval bővült".

 

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 48° 28.452 (48.474194)
K 18° 56.054 (18.934225)

Információk: a település központjából fedett lépcsősor vezet a templomokhoz.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció