Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Baratka-Beretke

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - BARS VÁRMEGYE.-LÉVA. Irta Bakó István-A város mint Baratka filiáléja írásában: "Botka a XII. század közepéről egy oklevelet közöl, mely szerint Léva Conventus Hospitum, vagyis kezdetleges gyarmat volt. Kik voltak alapítói és első lakosai, azt nem igen tudjuk megállapítani. A gyarmatnak nem volt külön anyaegyháza, hanem a szomszédos Bratka, vagy Baratka község filiáléja volt. E községben 1156-ban Eusidinus, Szent Márton tiszteletére, a saját költségén templomot emeltetett, melyet Martirius esztergomi érsek szentelt fel, azt minden szükségessel bőven ellátta, e mellett Léva és Vitk helységeket egyházi hatósága alá rendelte. Máskülönben a nevezett községek Bars várának a kerületéhez tartoztak.

Baratka község végleg elpusztult és nevét a gényei pusztához közel eső szántóföldek tartották fenn. A míg Baratka fekvését egész biztosan meghatározhatjuk, Léváról ugyanezt nem állíthatjuk. Tekintve Baratka fekvését és az egész napjainkig fenmaradt hagyományt, majdnem biztosan lehet következtetni, hogy a régi Léva nem feküdt a mostaninak a helyén, hanem ettől délkeletre, a dombok aljában. Ezt megerősíti, hogy a nevezett dombok, melyeket szőlővel ültettek be, egész napjainkig megtartották az Ó-Léva elnevezést, ellentétben az ujabb Nagy- vagy Új-Léva elnevezéssel. Ez az Ó-Léva közel esik Baratkához; a régi községgel szomszédos volt kelet felé Vitk, melyet az oklevelek még egy ideig említenek ugyan, később azonban mindinkább feledésbe merült s Baratka sorsára jutott, határa pedig valószínüleg beolvadt Varsány községébe.

Baratka aránylag rövid idő mulva urat cserélt, mert földesura: Eusidinus és ennek gyermekei elhalálozásával, István, Adorján fia, azt 8 szabados telekkel, 5 ekényi földdel és kaszálókkal, az ettől délre eső szomszédos Lanthó községet pedig, mely azóta szintén végleg elpusztult, 72 jobbágytelekkel, 40 ekényi földdel és kaszálókkal együtt a szent-benedeki apátságnak adományozta".

Szénássy Árpád - Felvidéki Árpád-kori templomok lexikonában: "Léva része Beretke - Bratka - Mária Magdolna-templom. 1156 Breatka-1209 Bretke-1808 Beretke-1920 Bratka- A település első említése 1156-ból való okiratokban, ahol kimondottan a templomépítésről tesznek említést. 

A település Léva részét képezi. Beretkét 1156-ban a templomával és egyházával együtt említik, és érdekessége, hogy egyházi szempontból még Léva is Beretkéhez tartozott. Az Árpád.kori templomnak gazdag tanulmányai és feltátárási múltja van. A templom a XII. században épült és a XIII. század közepén tűnt el. A XIII. század második felében épült újból és a XV. században semmisült meg. A feltárásokból megtudjuk, hogy az első templomnak patkó alakú szentélye volt, a második pedig félköríves szentéllyel és toronnyal épült. Az első templomot a második templom hozzáépítésével nagyobbították meg, és részben az előbbi alapjaira épült. Érdekessége, hogy a szentély részét az alapokból ítélve egy fallal választották el a hajótól középső nyílással. Az alapok két templomra utalnak. Az alapok mérete: a templomhajó szélessége 6,20x17,6 m, a szentély átmérője 4,8 m. Az ásatások hiányos voltát figyelembe véve a két templom létezése a mai feltárások értelmében bizonyos hipotetikus feltételezésekhez kötődik. Az ábra az Árpád-kori templom rekonstruált képét mutatja be".