Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Nagyszekeres, református templom

A Szamosháton fekvő és a XII. század végétől ismert, elnevezése alapján királyi szolgálónépek, szekeresek által lakott településnek csak nemrég sikerült a középkori említéseit a körülötte fekvő, s történetével szorosan összefonódó másik három, szintén Szekeresnek hívott település adataitól valamelyest megnyugtatóan szétválasztani. Így ma már biztosnak tekinthető, hogy az 1332–1334-es pápai tizedjegyzékek szekeresi papjai nem idevalósiak voltak, hanem a kisszekeresi templom után fizették a tizedet. Annak a Boldogságos Szűz tiszteletére szentelt, 1351-ben említett szekeresi kápolnának viszont, amely számára Szekeresi László fiai az erdélyi püspöktől ekkor kaptak engedélyt, hogy misézhessenek benne és papot is tarthassanak, Nagyszekeresen kellett állnia. Az engedélyben említett anyaegyház, melynek jogai nem sérülhettek, azaz amely alá a nagyszekeresi kápolnát rendelték, a kisszekeresi templom volt.

Miután a középkorban nem ismerjük több említését a nagyszekeresi egyháznak, nem tudjuk megmondani, hogy mikor vált önálló plébániává. A középkori formáját jórészt megtartó, átlagos méretű, keletelt falusi templom a Gőgő-patak által körbefogott, kisméretű szigeten áll. A templom téglalap alaprajzú hajóból és hozzá keletről csatlakozó, nagyjából egyegy falszélességnyivel keskenyebb szentélyből áll. A nyolcszög öt oldalával záródó szentély két boltszakasz hosszúságú. A templomnak falazott tornya nincs, és a középkorban sem volt. A szentélyhez északi oldalánál egykor sekrestye is tartozott, melynek alapfalait feltárták, szentélybe vezető ajtaját és tőle keletre egy sátortetős lezárású, kisméretű fülkéjét kibontották. Mind a hajót, mind a szentélyt a sarkokon átlós elhelyezésű támpillérek támasztják. 

... 

A kutatások alapján a templom – eltekintve újkori toldalékaitól: előcsarnokától és fa harangtornyától – egyetlen periódusban jött létre. Ez nem csak falaira, hanem részletmegoldásaira is érvényes. A késő gótikus ajtókeretek és mérművek, illetve a hálóboltozat együttes megjelenése a reneszánsz szentségtartóval az 1500 körüli és utáni időszakra mutat.23 Ha sorba vesszük az egyes szerkezeteket, azok formái szintén ezt a periódust jelölik ki a templom építési idejének. 

... 

E datálás miatt a ma álló templom nem lehet azonos az 1351-ben említett kápolnával, melynek a nyomait sem fedezték fel a jelenlegi épületben, vagy annak a helyén. A kápolna tehát vagy nem maradandó anyagból készült, és így teljesen elenyészett, de az sem teljesen kizárt, hogy más helyen állt. A fenti időszakban Nagyszekeresnek számos középnemesi (Bornemissza, Cégényi, Kende, Kölcsei, Kömörei, Nagy, Rozsályi-Kun, Újhelyi) és főnemesi (Bátori, Drágfi, Perényi) tulajdonosa volt, így a fennálló templom építtetőjének vagy építtetőinek meghatározása erre vonatkozó konkrét adat nélkül nem lehetséges.

Forrás: Papp Szilárd - Nagyszekeres, református templom