Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

KecskemétMagyarországBács-Kiskun vármegyePest-Pilis-Solt-Kiskun történelmi vármegye - Borbási pusztatemplom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Kecskemét - Borbási pusztatemplom

Pánya István - Emlékezés Szabó Kálmánra  - A borbási templom feltárása írásából: "Száz évvel ezelőtt, 1923. március 29-én munkások zaja verte fel Borbás-puszta csendjét. Rövid, néhány napos  tavaszi ásatás során Szabó Kálmán, a Kecskeméti Múzeum múzeumőre megkutatta a város határának egyik –  akkor még álló – pusztatemplomát, a középkori Barabásszállása, későbbi nevén Borbásszállás romos egyházát. Sajnos az azóta eltelt évtizedek során e viharvert rom teljesen eltűnt, az egykori épület kutatásáról pedig  sem Szabó Kálmán idején, sem azt követően nem jelent meg összefoglaló munka. … A régészeti kutatások, valamint az írott források fényében az Árpád-kortól a 16. század elejéig bizonyosan lakták.  Eredeti, Árpád-kori neve Mindszent volt, mely a Mindenszentek tiszteletére szentelt egyházára utalt. Korai, 11-13. századi történetéről a források megsemmisülése miatt semmit nem tudunk. … Szabó Kálmán ezt követően, március 29-én hozzáfogott a borbási pusztatemplom kutatásának. Az egykor szebb napokat látott épületnek csupán egyetlen, néhány méter magas falszakasza maradt fenn a 20. század elejére. Az 1900-as évek elején készült ún. Szalontai albumban megtalálható a rom keleti irányból készült fényképe.  Ezen jól láthatók a falat alkotó, durván faragott rétimészkő tömbök (3. kép). … A borbási templom alaprajzát Szabó Kálmán közölte híres, 1938-ban megjelent „Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei” című könyvében. Az ott látható rajz egyik eredeti változatát sikerült megtalálni a Forster Gyula Nemzeti Örökségvédelmi és Vagyongazdálkodási Központ Tervtárában (egykori KÖH Tervtár). E rajz feltehetően a két világháború közti időszakban került – másolatként – a Tervtár elődjének gyűjteményébe a ladánybenei és a kunbaracsi templomok feltárási rajzaival együtt. A korabeli ceruzarajz jóval részletesebb, mint az 1938. évi kötetben megjelent változat (6. kép). Megtudjuk belőle, hogy Szabó Kálmán az álló, 2.5 méter magas  terméskő (rétimészkő) fal külső oldalán megtalált egy 2.5 méter hosszan, 3 téglasor magasságban megmaradt  téglafalat. Ezenkívül a rajz csupán pontos méreteket közöl az épület egyes részeiről. … 2023-ban, Szabó Kálmán ásatásának százéves évfordulóján merült fel a templom pontos helyének azonosítása.  Rácz Bernát művészettörténész társaságában kerestük fel a Szekeres-tanya egykori tulajdonosának fát, Szekeres  Imrét, aki készségesen hozzájárult a templom helyének vizsgálatához. Az egykori falcsonk helyén egy kisebb, gondozott, sziklakertként használt kőrakás állt"

Forrás: Cumania 30. Kecskemét 339-354. 

GPS: É 46° 54.955 (46.915924)
K 19° 48.305 (19.805090)

Információk: Kecskemétet keleti irányba elhagyva, a Szentkirály felé tartó útelágázás után, a második földútra kell lekanyarodni. A földút kikerüli az első tanyát, majd a második tanya udvarán van a kis sziklakert, a templom köveiből. A tulajdonosok nagyon kedvesen fogadtak, köszönet érte.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció