Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

https://balays.blog.hu/2021/06/13/jaszkarajenoi_templomrom

Jászkarajenő: Felsőkara-Kisharangosi-dűlő

Az Alföld elszórt tanyavidékén, Jászkarajenő határában egy facsoport árnyékában rejtőzik a tájban egy középkori templom és temetőjének emlékhelye.

Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - PEST-PILIS-SOLT-KISKUN VÁRMEGYE I. monográfiájában: "Jászkarajenő, a szolnok-félegyházi vasútvonal mentén fekvő magyar nagyközség, 1220 házzal és közel 7000, nagyrészt róm. kath. lakossal. Postája és távírója helyben van és vasúti állomása Tiszavezseny. E helység két pusztából: Karából és Jenőből alakult. Kara eredetileg a Jászalsószentgyörgyieknek, Jenő pedig a Földváry családnak volt a pusztája. Az utóbbi Czibakházához tartozott. A mult század ötvenes éveiben e két puszta egyesüléséből község keletkezett, mely Karának a jászfényszarúsiaktól bírt másik felét is magához vonta. Az 1876: XXXIII. törvényczikk Pest vármegyéhez csatolta s 1877-ben vásár-szabadalmat is nyert. Róm. kath. plebániája 1863-ban alakult, temploma 1860-ban épült és a reformátusoké 1899-ben. Vannak itt olvasó és közmüvelődési körök, iparosdalárda, temetkezési társulat, két pénzintézet és egy gőzmalom. A községhez tartozik Alsókara, Felsőkara és Jenő puszta. A felsőkarai határrészen van az ú. n. harangosi temető, a hol valamely ősi épület terméskő-romjai találhatók. A határban több ú. n. kúnhalom is látható. Tetővár nevű dűlője, úgy látszik, valamely földvár emlékét tartja fenn".

Tari Edit - Pest megye Középkori templomai könyvében: "Chobot 1915. 348.: „ Okmányban csak 1548-ban fordul elő az egri vár adókönyveiben2) ...Az 1700. évi összeírás szerint még mindig a körösiek haszonbérelték és területén templom is volt. Csak azután néptelenedett el. 2) Századok. 1878. 566. "

Genthon 1951. 342.: „Rom, a harangosi temetőben, terméskőből építve. " Hídvégi 1984. 91.: „Árpád-kori templom és temető volt itt. A Kisharangosi-dűlőben van egy kunhalom szerű emelkedés. Rajta valamikor... templom állott... utolsó tégláit 1896-ban hordták el a jászkarajenői templom építéséhez. " Káldy-Nagy 1985.339-340. 278. sz. falu. A 16. században lakott hely".

Rácz Tibor Ákos - Nagy Balázs - Tatárjárás kori kincslelet Jászkarajenőről dokumentációból: "Az elmúlt években Pest megyében több tatárjárás kori érem- és kincslelet került napvilágra, ezek közül az egyik legjelentősebb a jászkarajenői leletegyüttes. ... A kincslelet Jászkarajenő külterületén, a Kiss-tanya közvetlen közelében, a tanyakerítéstől északra néhány méterre került elő, mezőgazdasági művelés alatt álló területen. A megtalálás helyétől északnyugatra alig 100 m-re található a Felsőkara, Kisharangosi-dűlő néven ismert középkori lelőhely, középpontjában pusztatemplommal. Terepbejárásaink során megállapíthattuk, hogy kiterjedése az aktuális lehatárolásnál jóval nagyobb és déldélkeleti irányba kinyúlva magába foglalja a kincslelet előkerülési helyét is. A kincslelet közvetlen környezetében néhány késő Árpád-kori kerámiatöredéket találtunk, de jóval intenzívebben jelentkezett a késő középkori kerámiaanyag. A késő középkori leletek még messze elhúzódtak keleti irányba, a kisebb kiemelkedések tetején koncentrálódva. Ezeken kályhaszemeket is találtunk, tehát feltételezhetjük, hogy a házak a dombtetőn sorakoztak. A legintenzívebb Árpád-kori telepnyomokat, kerámialeleteket a templomtól közvetlenül keletre találtuk meg. A felszíni leletekre hagyatkozva, a kincsleletet az Árpád-kori falu perifériáján, déli szélén rejtették el. A település nem pusztult el a tatárjárás során, a késő középkorban – a leletanyag szóródása, intenzitása és mennyisége alapján – területileg újrarendeződve, új településmaggal nagy kiterjedésű és gazdag faluvá fejlődött".

Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázis, https://archeodatabase.hnm.hu/hu/node/66827, 2024. szeptember 1.