Szentdemeter várkastélya
A kastély mára teljesen eltűnt, falait elbontották, köveit elhordták. A kastély a Kis-Küküllő árteréből kiemelkedő teraszon helyezkedett el. Helyét Máté Ferenc Főtisztelendő Úr mutatta meg a Rk. plébánia épülete mögötti területen. A Főtisztelendő Úr minden szántást követően összegyűjti a felszíni kerámiákat, köveit és tégláit a magasparton halomba gyűjti. Köszönjük a szívélyes idegenvezetést.
A kastély leírása Orbán Balázs A székelyföld leírásából:
"Szent-Demeter a Jarasza aljában a Kis-Küküllő partmagoslatán igen festőileg fekszik. Keleti végénél, egy dombon van szép régi temploma, s ezzel festői ellentétben tulfelén a Gyulaffi kastély gyönyörü csoportja, mely óriási fenyvesek és hársak árnyában a legfestőibb pontok egyikét tárja fel, mint azt mellékelt képünk mutatja.
S most vegyük szemügyre Szt.-Demeter kastélyát. E kastély egyike honunk legérdekesebb, legszebben fekvő épületeinek. Egy 30 láb magas partmagaslaton (melyet látszólag egykor a Küküllő folyt körül) messze látszó regényesen fekszik a kastély szép zöld fenyvesek, roppant hársfák keretében. Zöld lombok közül kiemelkedő magas tornyai, phantastikus alaku bástyái a legfestőibb képet mutatják.
Ez épület négyszög, 90 lépés oldal hosszal, tág udvarát magas széles védfalak, szeszélyes, különböző kor jellegét viselő épületek környezik, északi oldalát hosszu, belül folyosós, kivül apró kis ablakos épület tölti be, mely egy rideg kolostor küllemét viseli, falait fresco-festvények boriták, melyeket a magukat ide befészkelt Bezirk-hivatalnokai édes semmit tevésök perczeiben, csupa unalom üzésből, levakargatták.
E hosszu épület nyugati végéhez van támasztva egy most teremmé átalakitott templom, melynek polygon szentélye a kastély vonalán kivül szökel, s mintegy szögbástyáját képezi. Az ide egyenes szögbe támaszkodó nyugati oldal a kastély legrégibb, s talán egyedül eredeti részét képezi; a lőréses 5 öl magas falak közepén egy kapu-bástya van, mely lőrésekkel és zuzmüvekkel (pechnasse) ellátott ódon épület azon kort juttatja eszünkbe, midőn minden lak ugy épült, hogy szükség esetében várerőd is lehessen.
E kapubástya ablakrámái czifrán vannak kivésve, egyikén B F betük és 1635 év-szám olvasható, s igy feltehetőleg ezen kapubástyát az akkor tájatt e kastélyt birt Balázsi Ferencz, Udvarhelyszék főtisztje épithette. Ez oldal végén (tehát a dél nyugati szögletben) magas hatszögü torony emelkedik fel, melynek udvarfelőli falába berakott kőbe vésett BHA betük olvashatók.
Ez oldal előtt már a kastély vonalán kivül annak szélességével biró kereszt alaku pinczék vannak, melyekbe felülről alkalmazott kis üregeken hat a világosság. Ezekről, bár ujabb épitkezés, a nép mégis azt tartja, hogy a kegyetlen Gyulaffi föld alatti börtönei voltak, hol alattvalóit kinoztatta.
A kastély déli oldalát ujabb koru vagy egészen átalakított épület sor, keleti oldalát magas, izmos védfalak zárják be; délkeleti szögén most lerombolt másik kapubástya állott, melynek felvonó hidja még e század elején is meg volt.
Ez rövid topografiája e kastélynak. – Él a nép között az a hagyomány, hogy itt legelőbb barátok laktak és ha megengedjük, hogy itt ugyan csak a falu szent neve által is némileg igazolt kolostor állott, akkor annak nagyon réginek kellett lennie, mert a kastély kertjében szt. László és Robert Károly érmeit találták. – Azonban ez csak hagyomány. Történetileg legrégibb adatunk Sz.-Demeterről 1436-ból van, Kemény Lőrincz (Demeter fia) kitünő szolgálatainak jutalmául a szt.-demeteri királyi birtokot, (possessio regalis) adományozza.*
Hogy a kastély mikor és ki által épittetett, arra sincsen adatunk; a néphagyomány azt Balázsi és Nyujtodi által épittetti, s még egy harmadikat, Csákit is hozzájuk ád. Ezen három kis kényurat népzsaroló, kinzó, kegyetlen embereknek jellemzi. A kastély egész pompájában elkészült; messze földön nem volt annak párja. Feloszták pedig egymás között akként, hogy mindeniknek külön lakosztálya és kutja volt. Balázsi a keleti szárnyat; Nyujtodi a nyugotit; Csáki a templom környékét birta; a pompás lak s egybe zsarolt roppant kincsök felfuvalkodottá tevék ez urakat, s egykor azon istentelen beszédre fakadtak, hogy: Ők nem bánják akár ki lakjék a menyben, csak ők e kastélyban lakhassanak.” Nem kellett egyébb a gonosz léleknek, mert az harmadik éjfélen pontosan megjelent, és a három büszke, istenkáromló urat járomba fogva, roppant vasekéjével körül szántatta a vidéket, s most is ott van a csöbi és zsákodi erdőkön az ugy nevezett Ördög borozda, melyet ekként szántatott az ördög, kik akkor tájat künn háltak a marhákkal, hallották az éj sötétében, midőn az ördög rézostorával olyat csattintva, hogy a vidék megcsendült belé, elébb Hi Csáki, azután Balázsit, és Nyujtodit nógatta. Később a csőbiek még hosszu vasát is megtalálták az ördög ekéjének; s az oly nagy volt, hogy 9 szekeret utolsó szegig megvasazván belőle, még egy fejszére való megmaradt.*
Másik hagyomány szerént Balázsit egy lengyel zsidó nevelte, s roppant kincset hagyott rá, melyből e kastély épült; de a zsidó-nevelés csak hamar roszra vezette, mert a szombatosságra hajolván, s a vidéket is arra téritvén, notáztatott, s vagyonát veszté.
Történetileg annyi bizonyos, hogy a Balázsiak Báthori Gábor adománya folytán birták e kastélyt; ezen véczkei, sz.-demeteri és kis kendi mellék-névvel biró családból két Ferenczet láttunk feltünni: sz.-demeteri id. Balázsi Ferenczet, ki Bocskai, Rákóczi Zsigmond, és Bethlen Gábor korában is szerepel, s gyakran küldetik mint követ a portára* és Bécsbe; s az ifiabb Balázsi Ferenczet Udvarhelyszék főkapitányát, ki 1635 táján itt lakik. Benne a sz.-demeteri Balázsi család fiága kihalván, leánya Balázsi Erzsébethtel e kastély 1547 tájatt ráthoti Gyulaffi Lászlóra szállott. 1660-ban Gyulafiné már özvegy. A Barcsay pártján lévő gyalakuti Lázár György (tanácsos, helytartó és itélőmester) özv. Gyulaffi Lászlónéhoz menekül Sz.-Demeterre, de Kemény János vérengző vezérét, Kiss Andrást ellene küldvén, ez a szegény Lázárt kihurczoltatta a kastélyból és ott felkonczoltatta.* Gyulaffiné Kornis Gáspárhoz megy másodszor férjhez; de gyermekei Kornistól nem lévén első férjétől levő fia II-ik Gyulaffi László örökli Sz.-Demetert és birják a Gyulaffiak e kastélyt 1754-ig,* midőn az utolsó Gyulaffit, mint mondják, megvesztegetett dajkája a sz.-demeteri kastély ablakán kiejtette, s benne a ráthoti Gyulaffi calád fiága kihalt Erdélyben. A kastély leányágon Eszterházi, Révai és Traun grófokra szállott, kiktől mostani birtokosa gr. Tholdalagi vette meg. Az érdekes emléképület jelenleg elhanyagoltatva, a mulandóság szellemével vivja a halálharczot: a most még kevéssel helyreállitható ős kastély, a zsidó haszonbérlők kezében, ma-holnap romhalommá fog átváltozni. sz.-Demeter nevezetes embereinek sorában fel kell jegyeznünk a 16-ik században élt Bogathi Miklóst, ki Balázsi Udvarhelyszék főtisztjének volt Sz.-Demeteren székelő udvari papja 1579-ben, később pécsi és kolosvári pap. Ezen kitünő tehetségü ember több azon korban nevezetes munkát irt, s a többek között sz. Dávid zsoltárait magyarra forditotta.*
