Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kóród - Kornis-kastély

Kóród kastélyáról (udvarházáról?) igen kevés adat áll rendelkézésre. A dokumentumok gróf Kornis Zsigmond kormányzó rezidenciájaként írják. Az első katonai felmérés mint négy saroktornyos épületet ábrázolja, viszont a későbbi katonai felméréseken már nem szerepel. A térképen jelzett templomkohoz viszonyítva a terepen sikerült azonosítani helyét, a település vegyesboltja és ortodox temploma mögötti beépítetlen, részben művelés alatt álló területen.

A fejedelmi donációk mellett szót kell ejtenünk a csere útján Péchi birtokába került, meglévő uradalmainak kikerekítése szempontjából ugyancsak lényeges jószágokról. 1616-ban ... a kisszőlősi, fületelkei, szénaverősi, (vámos)udvarhelyi, kóródi és (kóród)szentmártoni részbirtokokat és az utóbbiban található udvarházat (Küküllő vármegye), továbbá a vajai és csókai/csókási (Maros szék) birtokrészeket kapta. Forrás: Gálfi Emőke - PÉCHI SIMON KANCELLÁR VISELT DOLGAIRÓL (1614–1621) 

III. Gáspár, Kemény Jánosnak főbejárója lévén, részt vett a nagyszőllősi csatában, ezért 1662-ben nótáztatott *; de a másik évben fölmentetett, 1673-ban Marosszékben ujra főkapitány lett *. sorgalmas szerző ember lévén, a fennebb elzálogitott javakból sokat kivált, igy Váralyát, Pálost, Gyekét; – Apaffitól is visszakap egy pár oly jószágot, mit Rákóczy vett el, mint Bozotát, és igy családát ismét helyre hozá *...III. Gáspárnak több gyermekei közűl István és Zsigmond indit ujra két ágazatot. Mindkettő a Rákóczy forradalom ellenese. Amaz val. belső titk. tanácsos, és fő kam. mester, 27 évig erdélyi tartományi biztos, az 1741-ki erdélyi országgyülésen a RRdek elnöke. 1705–9. inspector commissarius Rabutin cs. tábornok mellett, 1710-ben tanácsos, 1713-ban lett küküllői főispán, 1719-ben. Fejér megyei főispán, gubern. tanácsos és kamarás. Meghalt 1741-ben *. Neje Mikes Mária grófnő volt. Testvére Zsigmond 1710-ben udvari kanczellár, 1713-ban főkormányzó; és mint ilyen téteti le Károlyfejérvár alapkövét. 1712-ben testvérével együtt gróffá lesz *...I. Zsigmondnak a főkormányzónak fiai közűl Ferencz 1729-ben küküllői főispán lett. ... Forrás: Nagy Iván: Magyarország családai - HATODIK KÖTET - Kornis család.

Ez út mentén történeti szempontból legérdekesebb község Kóród, mely gróf Kornis Zsigmondnak, ki a pragmatica sanctio idejében Erdély főkormányzója volt, rendes lakóhelyéűl szolgált. A hajdan fényes úri laknak ma csak némi romjai láthatók. Forrás: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Délkeleti Magyarország: Erdély és a szomszédos hegyvidékek - A Bodza-szorostól a délmagyarországi hegyvidékig. - Kis-Küküllőmegye. Bedőházi Jánostól

A Pallas nagy lexikonában: Kóród, 1. K. (Coroiu, Koroi), kisközség Kis-Küküllő vármegye erzsébetvárosi j.-ban, (1891) 356 oláh és magyar lak. K. III. Károly uralkodása alatt gróf Kornis Zsigmond gubernátor rendes lakóhelye volt, a régi ősi fészek ma romokban hever.

Kóródon gr. Kornis Zsigmond imaházat rendez be palotájában, majd külön kápolnát építtet 1743-ban. 1731-ben itt helyezi el a szászsebesi XVI. századi Madonnát. Szászsebes részére egy másolatot készíttet (Studien 86; Schematismus 1882, 23).   Forrás: https://miserend.hu/