Utolsó frissítés: 2024.10.04.
Szentháromság templom, kastély
Szentháromság először 1332-ben bukkant fel a pápai tizedjegyzékben de Sancta Trinitate néven. Az oklevelek a latinos nevet használták: 1412-ben Zenttrinitas, majd Zent Orontnas, sőt Szentrontás, az utóbbi valószínű, hogy a Sancta Trinitas magyaros elferdítése. Temploma 1332-ben épült. 1904-ben új hajót építettek hozzá. Érdekes díszítésű román stílusú keresztelőmedencéje valószínűleg a 12. századból származik. A hitújítás alkalmával a templom és környéke csatatérré vált az Ugron család vezette unitáriusok és a mikházi barátok által vezetett katolikusok közötti, a templomért folytatott harcokban. Ezért a templom és környéke elnéptelenedett, a falu lakosai három völgybe költöztek be: Lucsonba, Szurdokba és Nyárosba, a falu lakói mind a mai napig itt élnek. Végül a templom az unitáriusoké lett, amit véglegesen 1764-ben peres úton nyertek vissza a katolikusok.
Forrás: https://ersekseg.ro/hu/templom/1069
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
63. SZENTHÁROMSÁG
1332-ben jelentkezik először oklevélben de Sancta Trinitate néven a pápai tizedjegyzékben. (Beke: Az erd. egyházmegye. 170.; Orbán: Székelyföld. IV. 61., 1. jegyz.) 1412-ben Zenttrinitas (Barabás: SZOKL. VIII. 45.), 1496-ban Zent Trinitas (C. Suciu: Dicţionar istoric.) formában fordul elő. Az 1567. évi regestrumban Zent Orontásként 10 kapuval jegyzik. (Orbán: i.m. IV. 61.). 1575-ben Zentrontás (Barabás: i.m. VIII. 311.), 1609-ben Szentrontás (SZOKL. VI. 28.) néven említik.
1332-ben plébániatemploma van, ebben az évben papja, Péter a pápai tizedjegyzék szerint 12 dénárt fizet, 1334-ben 4 régi banálist és 1335-ben 5 veröczeit. (Beke: i.h.; Orbán: i.m. IV. 6l., 1. jegyz.) A falu templomától kapta nevét, az oklevelekből pedig az tűnik ki, hogy a latinos formáját használták és ebből lett a nép nyelvén eltorzulva: Szentrontás.
Egykori temploma csúcsíves stílusban épült: szentélye sokszögű záródású, csillagboltozattal, csúcsíves diadalívvel és 4 csúcsíves ablakkal. (Orbán: i.m. IV. 62.)
A templom építtetője az Ozdi család volt. (Schematismus. 1882. 151.)
Az ősi templom öröksége az érdekes díszítésű keresztelőmedence, melynek eredetét a román stílus korára teszik. (Orbán: i.m. IV. 82.; Entz G. in: Erdélyi Múzeum. 1943. 218.)
A templomot a XIX–XX. század fordulóján lebontják és 1904-ben újat építenek. A tornyát viszont meghagyják, csak külső formájában változik meg.
Forrás: Arcanum - Kézikönyvtár - Tündérkert - Léstyán Ferenc - MEGSZENTELT KÖVEK - SZENTEGYHÁZAS TELEPÜLÉSEK - VI. TELEGDI FŐESPERESSÉG MAROSI ALESPERESSÉG - 63. SZENTHÁROMSÁG
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Neve először az 1332-es pápai tizedjegyzékben jelenik meg, ekkor már plébániatemploma volt, Sancta Trinitate néven emlegették, és ugyanígy találjuk az 1334, 1335-ös tizedjegyzékekben is. 1567-ben Szent Orontás néven szerepel, amelyet a reformáció után kapott, egyesek szerint ezt a gúnynevet az unitáriusok adták. Egészen a XVIII. századig ezen a néven szerepel, a katolikusok Mária Teréziához is kérelmet nyújtottak, hogy a falu kapja vissza régi nevét, amelyet aztán 1764-ben sikerült is visszanyerni. Szentháromság középkori temploma ma katolikus, régiségére kevés építészeti elem utal. A XIX-XX. században teljesen átépítették, barokk és historizáló elemek dominálnak. Ami középkori voltára enged következtetni az a támpillérekkel körülvett, sokszögzáródású szentély. A reformáció után a településen az unitáriusok kerülnek többségbe, ezért a templomot is az unitárius egyház kapta meg, de 1752-ben a katolikusok felfegyverkezve visszafoglalták azt.
...
Temploma a falu északi végében fekszik, kelet-nyugat tájolású teremtemplom, sokszögzáródású szentéllyel. Nyugati oldalán áll a barokkos torony, mely háromszintes, félköríves bejárattal. A hajó déli oldalához portikuszt építettek, amely két oldalán két nagyméretű félköríves ablak töri át a falat, emellett a portikusz bal oldalán még egy kisebb félköríves ablakot is láthatunk, a két ablak közt egy lépcsős támpillér áll. A szentély sarkain kőlappal fedett, lépcsősen kialakított támpillérek vannak, két nagy félköríves ablak világítja meg a belső teret. A szentély déli oldalához kapcsolódik a sekrestye. A hajó belseje teljesen átalakult, síkmennyezet fedi. Félköríves diadalív választja el a szentélyt a hajótól, a szentélyt dongaboltozat fedi. A szentélyben oltárt helyeztek el, ugyanakkor itt található egy kőből faragott keresztelő medence is, amely valószínű a XIV. század emléke. Vastagon kialakított lábazatát domborított növénymotívumok diszítik, medencéje nyolcszögű, amelyen geometrikus minták találhatók.
Forrás: Bakó Mária - KÖZÉP-NYÁRÁDMENTE KÖZÉPKORI TEMPLOMAI
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Szentháromság kastély
A falu központjában, az iskola mögötti domb lábánál áll (hip megjegyzés: a kastélyt lebontották) a kastélynak nevezett, de méreteiben inkább udvarháznak nevezhető épület. A Sánta család építette a 19. század végén: magasföldszintes, kéttraktusos épület, főhomlokzatán egy kör alaprajzú, sokszögű fedett tornác emelkedik téglapilléreken, törtsíkú kupolás tetőzettel. A 20. század elején Sóváradi Sánta Albert jegyző lakott benne, de 1907-ben cigány kovácsa, Mitra Micsi Máté felbujtására a falu alacsonyabb származású lakói megtámadták a kúriát, és az öreg jegyzőt agyonverték. Az épületet a Bereczki család vásárolta meg. A Torboszlóból származó családnak is épült udvarháza a 18. században, ennek bejáratán az 1798-as évszám állt. (Forrás: Székelyhon.ro → https://szekelyhon.ro/aktualis/marosszek/osszeomolhat-a-szentharomsagi-kastely)