Berettyóújfalu - Andaházi-halom
A bemutatott anyagot Hudák Attila állította össze, köszönet érte.
„Nagy Andaházán van a’ ,,Csomboros” halom — környékén hihetően Csombor termett — és a’ régi falu helye, mely Telek nevét visel, a Kődomb melyen hajdán épület lehetett. Kis Andaháza van a’ Baranyi későbben Szilágyi Mihály fele Tanyához közöl a Laponyag halom; A Földesi határtól Nagyandaházát a’ Kálló folyam választá el, — ki Andaházat pedig a’ Tajta ér, mely1430 evi Herpalyi határjárásról szólló levélben már mint határ útnak emlitettik. Határai együtt a’ két Andaházának északról a’ Mező Szent Miklósi, Keletről a Szent Kozmai, Délröl a’ Puszta Kovácsi N. Nyugatról a Sápi határok.”
Pesty Frigyes. Bihar Vármegye 1864. Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából, 1864. Bihar vármegye I. Közzéteszi: Hoffmann István és Kis Tamás. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 65. Debrecen, 1996.
■ Hoffmann István–Kis Tamás: Pesty Frigyes kéziratos helynévtárából, 1864. Bihar vármegye II. Közzéteszi: Hoffmann István és Kis Tamás. A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 66. Debrecen, 1998.
***
Mesterházy Károly. 1969., Nem a teljes leírás, KIVONAT a tanulmányból.
1963. novemberében a Berettyóújfaluhoz tartozó Andaháza pusztán (Hajdú-Bihar m.) csatornaépítés és talajgyalulás alkalmával „tömegsírra" találtak a kubikusok. földmunkákat irányító technikus, Karvaly Elemér értesítette a debreceni Déri Múzeumot. Az ásatás színhelye a 4/a műút Földes-Berettyó-újfalu közötti szakaszának északi oldalán volt, Berettyó-újfalutól 8 km-re nyugatra.
A templom a csatorna partjától 40 méterre van nyugatra. A lelőhely három csatorna találkozási pontjában van és a templom csak a véletlennek köszönheti megmaradását.
A templom méretei rendkívül kicsik. Ez közvetve a falu lélekszámára és nagyságára is enged következtetni. A templom teljes külső hossza 8,5 m., szélessége 5 m. Felmenő falak nem maradtak meg, csak néhány tégla-sornyi falazásszakaszok a nyugati falon és az apszison. Alaprajzát a 95 cm széles döngölt sárga agyag alapozás rajzolja ki. Az alapozás technikáját különösen a sarkokon figyelhettük meg jól.
A templom alaprajza hármas tagolódást mutat, ami ilyen kis méretű templom esetében feltűnő. Az apszis és a hajó között választó fal van, melynek szélessége a középső részen átlagosan 55 cm. Ez a fal a hajó belseje felé egyenes, az apszis belső ívéhez pedig homorú ívvel csatlakozik.
A téglák nagyméretűek és vékonyak voltak: általában 29x17x5 cm-esek. A templom D-i oldalán azonban találtunk nagyobb oltott mész rögöt is hozzá-tapadva terméskőhöz, ami talán egy korábbi vagy más falazásra enged következtetni.
A templom falazatát a település elpusztulása után elhordták, kincskeresők turkálása folytán gödröket ástak a Ny-i falakba és a szentély belsejébe is.
A templom tájolása eltért a pontos К—Ny-i irány-tól, apszisa ÉK-i irányítású volt.
Ez a templom azonban már egy megújított templom volt. A hozzá csatlakozó temető néhány sírja erre mutatott. A hozzá csatlakozó temető néhány sírja erre mutatott. A falak közvetlen közelében csak szórványos csontokat találtunk malter- ós téglatöredékkel vegyesen. A DNy-i saroktól 5—6-m-re voltak az első ép sírok. E részen háromrétegű volt a temetkezés és minden bolygatatlan sírban maltertöredéket találtunk. A legkorábbi temetkezéseket felbolygatták, de az összedobált csontok között egy kisméretű obulust találtunk. Korát sajnos nem sikerült meghatározni. Méretei alapján XI. sz. végi vagy XII. sz. eleji volt. Egy olyan sírban pedig, amelyikkel egy korábbi sírt pusztítottak el (7a—b. sír, 4. kép 3.) egy vékony, kisméretű S végű hajkarikát találtunk. A munkások említették meg, hogy a kiszántott sírok közül az egyikben egy majdnem teljesen éj) kard volt, de a talajszínt egyengetésekor eltemetődött valahol.
Az első templom pusztulására így az 1241-es év jön számításba, bár lehetséges egy korábbi, 1180 körüli pusztulás is; a telep alapítási idejére pedig, ha a kardos adatot elfogadjuk, a XI. sz. vége, mint alsó időpont. A sírok feletti földben XII—XIII. sz.-i cseréptöredékeket találtunk. Ezek az adatok a templom és a település kialakulásának idejét a korai Árpád-korba helyezik, talán a XI. sz. végére.
Mindezek után vizsgáljuk meg a történeti kútfőket, okleveleket. Próbáljuk meg azonosítani településünket a korabeli okleveles adatokból ismert falvak valamelyikével.
Andaháza puszta területe két részre oszlik: Kis- és Nagyandaházára. Mindkét terület a K-i főcsatornától Ny-ra van, tehát Földes, Sáp, ós Torda határolják. Nagyandaháza a 4/a műúttól E-ra van, Kisandaháza pedig D-re. Zoltai L. 1924-ben Kisanda-házán ásatott. Az lG92-es dica-jegyzék Andaházát Tordával kapcsolatban említi, mint ismeretlen idők óta lakatlan községet.
Forrás: ARCHAEOLOGIAI ÉRTESÍTŐ 96. ÉVFOLYAM (1969)1969 / 1. füzet / KÖZLEMÉNYEK / MESTERHÁZY KÁROLY: Bizánci keresztény nyomok Berettyóújfalu határában.
