Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Pusztakamarás - CămărașuRomániaErdély és PartiumKolozs történelmi vármegye - Kemény-kúria, refomátus templom

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Térkép
  • Szállás

Pusztakamarás

Pusztakamarás Erdély Kolozs vármegyei részén feküdt, éppen ezért a jobbágytelepüléssel kapcsolatos marakodás viszonylag korán, már a 13. században elkezdődött. Mátyás király idején Ungár János nyert itt birtokot, majd rendre a Lacfiak, a nagyváradi püspökség és végül a Kemény család kezébe került. Lakossága, a többi mezőségi településhez hasonlóan, jelentősen pusztult a II. Rákóczi György 1657-es sikertelen lengyelországi hadjáratát követő tatár-török dúlások idején. Az akkor keletkezett demográfiai űrt elsősorban románság pótolta csendes betelepedésével. A falu református magyar lakossága, az egyházi források szerint, 1762-ben a mainak közel háromszorosa volt, majd utána fokozatosan lemorzsolódott. Ez a folyamat csak az első világégés végén csendesült.

Forrás: http://www.muvelodes.ro/

A települést már 1322-ben Kamarás-, majd 1421-ben Pusztakamarásként említik. 1334-ben már plébániatemploma is volt. A faluban a Keményeknek két lakhelyük volt, mára csak az egyik maradt meg, az is nagyon romos állapotban. A Kemény család építtette a 18. században, a 19. század során átépítik. A falu D-i szélén áll, egykori parkja maradványai közepette. A kúria egy egyszerű, téglalap alaprajzú építmény, amelynek hátsó homlokzatához egy emeletes, négyszög alaprajzú torony csatlakozik. Az épület a klasszicizmus stílusjegyeit hordozza, erre utal a főhomlokzaton elhelyezett négy egyszerű oszlop, amely mögött tornác található. A XX. század elején még teljes pompájában állt a Kemény-kúria, amely a második világháború idején vandál támadás áldozatává lett. A helybéli lakosság kirabolta, és ekkor pusztult el a hatalmas könyvtár is. 1949-ben innen hurcolták el br. Kemény (II.) Bélát (1902–1957) és feleségét, csíkbánfalvi Antalffy Jolánt (1901–1978), illetve br. Kemény Géza (1906–1945) családját. Az államosítás után az épületet a helyi termelőszövetkezet használta. Teljes lepusztulása a rendszerváltás utáni években következett be. 

A másik Kemény-kúria épülete még az államosítás előtt tönkrement, ma már az alapjai sem látszanak, csak az egykori kertben álló sírkertet lehet megtalálni a szántóföld elkerített részén. 

Ennél érdekesebb a XIII. században épült református templom. 1334-ben plébániatemploma van, papja ebben az évben a pápai tizedjegyzék szerint 3 garast fizet. (Beke: Az erd. egyházmegye. 158.) Bekének a pápai tizedjegyzékre vonatkozó adatait Györffy (i.h.) a következő adatokkal egészíti ki: 1332-ben a befizetés 16 új banális, 1333-ban 4 garas, 1335-ben 3 garas. Befizető papok: Péter és Mihály. Nem lehet eldönteni, melyik tartozik Pusztakamaráshoz és melyik Vajdakamaráshoz. Kétségtelen azonban, mindkét helyen ekkor plébániatemplom van.

Középkori katolikus lakossága a reformáció korában református lesz, a templommal együtt.

Templomát 1758-ban újítják. Azóta is áll. A XVIII. században és ma is református anyaegyház. A díszes szószék és szószékkorona mellett a falakat díszítő bárói, grófi címerek láthatók a Kemény család pusztakamarási ágának tagjait felsoroló táblával együtt. 

2017. június 17-én Kemény Zsigmond-emlékhelyet avattak a templom udvarán, ahol leleplezték Gergely Zoltán szobrász alkotását, Kemény Zsigmond mellszobrát és restaurált sírkövét, valamint Kemény János és Csóka Rozália sírkövét, amelynek elkészítését Bilibók Károlyné báró Kemény Fruzsina és fia, Bilibók Botond támogatta. A lelkipásztor ígérete szerint Kemény Zsigmond-emlékszobát is kialakítanak a parókián. 

Pusztakamaráson született Sütő András. A Kossuth- és Herder-díjas író szülőháza 2013-ban került magyar közösségi tulajdonba, miután az erről szóló adásvételi szerződést az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) és az RMDSZ aláírta az örökösökkel. 2015 októberétől a felújított Sütő András-emlékház művelődési központként is működik.

Forrás: https://www.e-nepujsag.ro/

Forrás: Léstyán Ferenc - MEGSZENTELT KÖVEK - A KÖZÉPKORI ERDÉLYI PÜSPÖKSÉG TEMPLOMAI

 

 

13

GPS: É 46° 47.093 (46.784885)
K 24° 7.546 (24.125769)

Információk: a település temploma a délre tartó főutcán kereshető fel. A kastélyrom a templomtól dél-nyugatra, az állattartó telep felé tartó úton közelíthető meg.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció