Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Monospetri, Ungoravár

Petri Árpád-kori település, melynek nevét az oklevelek már 1215-ben említették egy perrel kapcsolatban. Mostani neve egykor híres malmáról ragadt rá, melynek jelentése Malmos-Petri. 1229-ben Villa Petri, 1270-ben Villa Petury, 1332-ben Malnospetri, 1335-ben Malnuspetri, 1438-ban Petry, 1458-ban Molnospetri, 1535-ben Molnaspetry, 1808-ban Petri (Monus-), 1913-ban Monospetri-nek írták.

1588-ban és 1647-ben Molnos Petri I. Rákóczi György birtoka volt. A 16. században az időközben kihalt Makó családnak is volt itt birtok része, 1563-ban, a család kihalása után Varkocs Tamás eszközölt ki rá adománylevelet; kívülük ekkor a Guthy család volt még a település földesura. E család leszármazottai bírták a községet férfi és női ágon.

1851-ben Fényes Elek írta a település várairól: "A mónospetri határon 3 várnak nyomai látszanak: 1. az Ungoravár egy dombcsucson, most szántóföldképen használtatik; 2. Földvár közel a Berettyóhoz a felső rétben, csaknem a földdel egyenlővé porladva szemlélhető; 3. a Belsővár a reformatusok templomától nem messze a Berettyó partján, 3 nagy sánczczal maig is fennáll, különféle gyümölcsfákkal berakva.”

A Monospetri közigazgatási területén lévő Ungoravár földvárról Középesy Gyula egyleti múzeumőr régészeti kutatóútja nyomán ismerkedett meg a régészeti kutatás. Az 1900 novemberében végzett bejárás tapasztalatait, az 1901-ben megjelent Archeológiai Értesítőben jelentette meg: "Monos-Petri községének túlsó felső részén magas dombok közé dúgva szinte magas domb tetején egy árokkal körülvett, lábánál folyóvizecskével két oldalról övezett, s a nép nyelvén Ungorának nevezett prehistorikus bronzkori vártelep helyet is megszemlélhessük, ahol is a most már bevetett felületen sűrűn előforduló s a bronzkort jellemző kör, csigavonalú, csücskös díszítésű és egy darab szürke kovadarabot szedtem fel bizonyítékul." Bár Középesy Gyula leírásából az is kiderül, hogy tervezte a következő évben a Monospetriben meglátogatott földvárak felmérését és ásatását, erre valószínüleg nem került már sor.

A lelőhely pontosabb keltezéséhez az elmúlt több mint egy évszázad régészeti kutatása sem szolgáltatott további adatokat. A településtől északnyugatra fekvő Ungora-hegyen álló földvárat, N. Chidioşan az Ottomány-kultúrával hozta kapcsolatba, de ásatásokat ezen a helyen nem végzett és felszíni leletanyagot sem közölt. Dénes József a várat a méretei, jellege, elhelyezkedése alapján szintén bronzkori eredetűnek véli.

Ungoravár a település központjától mintegy 1,5 km-re ÉNY-ra helyezkedik el, egy stratégiailag igen optimális helyen. A várhely formája ovális tojás alakú, amely egy ÉNY-DK tengelyű dombhát, DK-i végén található. A vár védett területének mérete kb. 70-75 x 90-100 méter, melyet még napjainkban is jól érzékelhető árok és sáncolat vesz körbe. Ezt a területről közelmúltban készült román lidar is jól érzékelteti. Az árok szélessége megközelítően 10-16 méter, míg mélysége a terasz jellegtől, az 1-2 méteres mélységig váltakozik. Középesy Gyula leírásának köszönhetően tudjuk, hogy a vár területe régóta mezőgazdasági művelés alatt áll. Ez a folyamat még napjainkban is zajlik.

A vár a kisebb bronzkori erődítések közé tartozik. Feltehetően a mezőgazdasági művelés előtti időben, sokkal markánsabb formát és állapotot mutathatott. Ennek kapcsán jogosan vetődik fel a kérdés, vajon lehett-e használatban a középkor folyamán. Kitűnő stratégiai pozícióját és vélhetően a középkor folyamán még jó megtartású állapotát tekintve, nem elvetendő a gondolat. De erre csak régészeti kutatással lehetne igazolást kapni, mint ahogy arra is, hogy a bronzkor idő-folyamán, hova is helyezhető az erődítés.

Keserű László - 2024

Források:

Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, 1851
Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai, 1896-1914
Középesy Gyula: Régészeti kutatások Érkőbölkúton - Biharvármegyében, Archeológiai Értesítő 1901
A Biharvármegyei és Nagyváradi Régészeti és Történelmi Egylet régészeti és műemlékvédelmi tárgyú levelezése 1872-1929
Dénes József: Djnaplója blog: https://djnaploja.wordpress.com/2017/02/18/monospetri-varai/
Terepbejárási feljegyzések - www.varak.hu - 2024