Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Marosszentkirály református templom

A református templom Marosszentkirály temetőjében áll. 1894-ben feltárt freskóinak rajzmásolatait Nemes Ödönnek köszönhetjük mivel a  románkori templom hajóját és szentélyét 1900-ban lebontották, majd 1991-ben új, nagyobb hajót építenek. Az eredeti templom leírását Entz Géza és Orbán Balázs munkáiból ismertetjük.

ENTZ GÉZA - A KÖZÉPKORI SZÉKELY MŰVÉSZET KÉRDÉSEI munkájából: A kétsejtű románkori falusi templom típusát a marosszentannai, marosszentgyörgyi és gelencei egyházak mutatják. Apszisuk félkörívvel záródik, a szentélyt a hajótól diadalív választja él. Körülbelül ennek az Erdélyben általánosan elterjedt megoldásnak mintájára kell elképzelnünk a többi, ma már jórészt átalakított Árpád-kori templomot is. Az apszis félkörívű alakítása gyakran fordul elő (Vaja, Harcó, Nyomát, Réty, Marosszentkirály). ... Román stílusú részletek meglehetősen nagyszámban maradtak fenn. Eredeti ablakait megőrizte a marosszentkirályi templom, mely arról is nevezetes, hogy egész Székelyföldön egyedül áll románkori háromsejtű, tornyos megoldásával. ... A ritkább építészeti részletek közül ki kell emelnünk a marosszentannai félköríves fali fülkét, valamint a marosszentkirályi és a rendkívül érdekes, formájával is egyedülálló csíkmenasági rózsaablakot. 

Orbán Balázs - A Székelyföld leírása - XXVI. Marosszéknek Marostúli része monográfiájában: ...ennek épitészeti modora sokkal régibb időre utal, egyike levén a honunkban oly kevés számban fennmaradt román izlésű épitkezéseknek; e szerint valószinüleg azon, szent István királynak szentelt, régibb templom lehetett, melyről e falu elnevezését kapta. Mindenesetre az a szentépitészet egyik legtisztesebb műemléke, s mint ilyen megérdemli, hogy részletesebben észlelésünk tárgyává tegyük. ... belszerkezete ... figyelmesebb körülirást igényel. E templomnál csakis a szentély maradt meg eredeti alakjában, az pedig nem más, mint egy félkör apsis, mely minden hossz-szentély nélkül csak 7 lépés hosszu és 6 lépés széles, s melyet a – csak egy lépéssel szélesebb és 3 lépéssel hosszabb – hajótól körives diadaiv különit el. Ezen apsist disztimény- és gerincztelen félkörű félkúp fedi. E szentélyen két ablak van; egyik a szentélynek czimertanilag tekintett baloldalán, másik az apsis közepén; az utóbbi kitágittatván átalakittatott, de az első megtartá eredeti idomát, a mennyiben az egy alig 1 és fél láb magasságú s 4 hüvelyk szélességű köríves nyilat, melynek tagozatlan béllete az ujabb román műszabály szerint legkeskenyebb közepén, honnan kajsza vonalban tágul ugy be- mint kifelé. ... A hajónál már a későbbi kontár kezek kiigazitásai sokat rontottak, de azért itt is találhatunk néhány román korra utaló alakitást, mely egyszersmind a hajónak szentélylyel való egykoruságát bizonyitja. Ilyenek főként a hajó ablakai. Ablak itt is – miként a régi templomoknál szokásos csak a déli oldalon – kettő van ... Figyelmet érdemel a hajó nyugati végéhez támasztott négyeg torony is, mely ha nem egészben, de annak alsó része mindenesetre egykorunak látszik az egyházzal ... A második emelet déli oldalán van egy sajátságos alakitású kettős ablak, mely felül nem kör- vagy csúcsívben, hanem háromszög idomba záródik; a közép oszlopka megforditott alakitást mutat, a mennyiben a fejezetül használni szokott gömbszelvény itt talapul, és az inkább oszloptalapzatul alkalmaztatni szokott válkőtábla (abacus) itt fejezet gyanánt fordul elő. Ily kettős ablak a torony más három oldalán is volt, de azok ma be vannak falazva*.