Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

UgodMagyarországVeszprém megyeVeszprém vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

A vár alaprajzi elrendezéséről keveset tudunk. A várat Justus van der Nypport ábrázolta a Birkenstein-féle geometriai könyvben. A rajz a valóságtól eltérően magas sziklabércre helyezte el a szabálytalan, nyolcszög alakú falakkal körülvett belsőtornyos, barbakános erődítményt. A ma is megtalálható falak nyomai ugyancsak ezt a nyolcszöget mutatják. Feltételezhető, hogy az építkezés alkalmával, amikor az új templomot emelték a régi helyén, a vár külső árkát töltötték fel a romos belső épületek és a tornyok törmelékével, míg a többit építőanyagként használták fel.

A feltevések szerint a XIII. századi vár egyetlen lakótoronyból állt, ezt vette körül a még alapfalaiban látható nyolcszögű fal. Fennállása alatt nem bővítették, inkább csak javítgatták, illetve külső védőművekkel erősítették. Ilyen volt a falaktól 6-8 méterre húzódó, még ma is 3-4 m magas földsánc, melynek csak egy része van meg az egykori vár nyugati oldalán.

A Kisalföld és a Bakony találkozásánál, a Gerence-patak völgyének bejáratánál települt község már a korai időkben lakott hely volt. A XI .század elején a Bakony, mint a honfoglalás során a nemzetségek által megszállatlanul hagyott terület, királyi birtok lett, melynek igazgatásával I. István király a bakonyi ispánságot bízta meg.

A XIII. század végén a hatalmas Csák nemzetség birtoka a Bakony nagy része, a bakonyi ispán tisztét is ők viselték. A település a vár nevét a Csák nemzetségből származó Luka fia I. Demeter fiától, Ugodtól kapta, aki a várat is építette a tatárjárás után. Az ugodi Csákok utolsó férfitagja Móric szerzetes lett, aki Kőszegi (Németújvári) Ivánnak adta el. Károly Róbert király a Csákok és Kőszegiek hatalmának megtörése után, ezek birtokait elvette és híveinek adományozta. Így került Ugod vára és tartozékai, valamint a Csákok összes dunántúli birtokai a cseh származású Chenig kezébe. A király 1325-ben csak az ugodi birtokot hagyta meg neki, mert a többit Köcski Sándor országbírónak adományozta. Chenig mester 1340-49 között a király vöröskői várnagya volt, 1340-ben királyi biztos, majd a következő évben megbízottként utazik Avignonba és Itáliába. Chenig 1380 körül halt meg örökösök nélkül, így birtokai a királyra szálltak, melyeket Ugod vára Mátyás királyé, majd 1473-ban Devecser, Pápa és Gesztes várakkal együtt enyingi Török Ambrusnak és feleségének, Devecseri Katalinnak lett birtoka. Nem valószínű azonban, hogy őket be is iktatták, mert a következő évben már a Szapolyaiak kezében voltak az említett uradalmak.

A mohácsi csatavesztés után Ugod várát János király a Délvidékről menekült Matusnai Jánosnak adta, a hozzá tartozó falvakkal együtt. Tőle vette meg 1532-ben a vár és uradalom egyik felét 2600 forintért Csoron András, majd később 1539-ben a másik felét és a Tolna megyei falvakat további 3000 forintért. E család birtoka volt a XVII. századig, amikor 1616-ban ifj. Nádasdy Tamásé, majd pedig az Esterházyaké lett. A várban még 1648-ban is tartottak őrséget, de feltehetően a XVII. század második felében a török harcok során elpusztult.

GPS: É 47° 18.884 (47.314732)
K 17° 36.255 (17.604250)

A vár maradványait autóval jól meg lehet közelíteni.

Várak.hu mobil applikáció