Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Várpalota-Inota - Szent István-templom

A ma Várpalotához tartozó Inota a középkorban a fehérvári keresztes konvent és a Bátorkő-palotai uradalom tartozéka, részben pedig nemesi birtok. A Bakony belsejében levő Erdő-Inotától történő megkülönböztetésül malmairól Molnus (Malmos)-Inotának nevezték. Templomáról középkori adatot nem ismerünk. Az irodalmi adatok szerint 1734-ben még nem volt temploma, a következő évben építettet Acsády Ádám veszprémi püspök szentelte fel. Mai hajója és tornya 1844-ben épült, 1903—1904-ben átépítették. A jelentéktelen épület a falu feletti dombon áll, egyhajós, nyugati tornyos, egyeneszáródású és keletéit szentélye van. A szentély felett bordás gótikus keresztboltozat van, ez XV. századi. A szentély falai — a templom alaprajzából és méretarányaiból ítélve —korábbiak, XIII—XIV. századi épület maradványai. Forrás: Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. 

Temetőben álló, keletelt épület, Ny-i homlokzata felett szoknyás gúlasisakkal fedett toronnyal, a hajónál keskenyebb, egyenesen záródó szentélyének É-i oldalán sekrestyével. Homlokzatai simára vakoltak, néhol a középkori vakolat megmaradt darabjainak, a hajó DK-i sarkán pedig a kváderezés bemutatásával. A D-i oldalon csúcsíves, pálcatagos keretelésű, belső rétegét tekintve szemöldökgyámos, gótikus ajtó nyílik. A szentély keskeny, középkori ablakai csúcsívben, a hajó és a torony széles, újkori ablakai félkörívesen záródnak. A csúcsíves ablakok fülkéi belül háromszögű záródásúak. A tornyon, az áthúzódó főpárkány alatti alsó részen, a Ny-i oldalba mélyedő tükörben ablak és szögletes, jelenleg elfalazott ajtó látható. A szentélyt festett bordázatú, záróköves, bordás keresztboltozat, a hajót új, konzolos, gerendás deszkafödém fedi. A csúcsíves, profilos diadalív profilos vállkövei alá kőfaragványokat falaztak be. A szentélyben az ablakzóna magasságában álló szentek vagy apostolok elmosódott alakjai, a diadalív pillérein és a hajó D-i falán felszentelési keresztek láthatók. A szentély déli falában papi ülőfülke. Kétpilléres, csehsüveg-boltozatos karzat. A hajó É-i falán lévő 19. század eleji mellékoltárkép a Koronafelajánlást ábrázolja. Forrás: https://sematizmus.vefleveltar.hu/

A 14. században épült kora gótikus stílusban. Inota városrész egyik legértékesebb műemléke a római katolikus templomban található szentély. A középkori templomról annyit tudunk, hogy Szent Márton tiszteletére szentelték, s belőle a török idők végére már csak a szentély maradt meg. Egy 1747-ből fönnmaradt egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint két oltár található benne. A hívek 1711-ben harangot öntöttek, ezt haranglábra állították föl. Egy Arhold Mátyás nevű birkás - minden bizonnyal bérlő - megépíttette a templomhajót és a tornyot. 1735-ben maga Acsády Ádám püspök szentelte föl. A templom kőből épült, zsindely födte, bejárója fölött pedig torony állt haranggal. 1818-ban már annyira romos a tetőzete, hogy a misemondás felfüggesztésének gondolata is felvetődött. 1844-ben megtörténik a templom renoválása: felépítik a tornyot, majd később felújítják a fából való haranglábat is. Ezt követően még több alkalommal került sor különböző felújításokra. Forrás: https://bkb.hu/palotanet