Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vászoly  Szent Kereszt-templom romja

Az Árpád-kori Vászoly királyi birtokként került a XII—XIII. században részben az Átyusz-nemzetség, s tőle a tihanyi apátság, majd a veszprémi káptalan, a bakonybéli apátság és az esztergomi káptalan tulajdonába. Világi részbirtokosa volt a Lőrinte nembeli Essegvári család. A középkori falut a törökök többször felégették, de mindig újratelepült. Vászoly Szt. Kereszt tiszteletére emelt plébániatemplomáról 1395-ből és 1433-ból tudunk, papját azonban már 1333—34-ben összeírták a pápai tizedszedők. Péter Vászolyi plébánosról 1370 és 1373 közötti időből, Gálról pedig 1395 és 1423 közöttről ismerünk adatokat. 1433-ban a templomot a béli apátság sajátjának vallotta, tehát ő volt a kegyura 1550-ben a balatonfői alesperesség székhelye volt. A falu melletti pusztaszentegyházi dűlőben, van a középkori templom helye, 1962-ben részben feltárták.

Forrás: Koppány Tibor - Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II.

MRT II.-ben: " A XV-XVII. sz.-ban elpusztult templomot jelöli a II. József-korabeli felmérés. A maradványokat, melynek teljes alaprajza még nem vehető ki, több ízben, legutóbb is bolygatták. Emiatt 1962-ben Dávid F. és Szőke M. rövid kutatást végeztek a romoknál.... Véleményünk szerint egy római épületből kialakított középkori templommal számolhatunk itt."