Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Berg - Ödes Schloss, Eybes - Eivariz

Berg község Alsó-Ausztia és a Magyar Királyság határán, a Hainburgi-hegység szélén, Köpcsény (Kittsee) és Pozsony szomszédságában fekszik. Az Ödes Schloss néven ismert obijektum a Königswarte déli nyúlványán helyezkedik el. A szakirodalom és a néphagyomány Berg, Ödes Schloss - Eybes - Eivariz, vár néven ismeri. A lelőhelyet korábban feltételezték a római korra, illetve kolostorhelynek is. Azonban a közelmúltban napvilágot látott lidar rajzolatok, sokkal inkább egy a középkorban használt várra utalnak. A 2024 tél végi személyes bejárásunk alkalmával látottak és a felszínen fellelt kerámiatöredékek, szintén egy napjainkra elpusztult középkori erődítés nyomait mutatták.

A Königswarte déli oldalában, a csúcsa alatt húzódó alacsonyabb, kb. 260 tszf. magasságú nyúlványának végén található a várhely. A Königswarte 344 méter magas csúcsától kb. 450 méter távolságra délre fekvő erődítés, alig egy kilométerre fekszik az északkeleti oldalon álló tekintélyes rom, Pat (Pottenburg) várától. A két vár egymáshoz viszonyított kapcsolata még tisztázatlan. A vár építése a forma és a felszíni jelek alapján, vélhetően megelőzhette Pat várának keletkezésének idejét, de az szintén feltételezhető, hogy a két erődítés időbeni átfedésben is használatban lehetett. Erről egy jövőbeni régészeti feltárás tud majd pontos képet alkotni mindkét vár tekintetében. Ugyanis Pat várának keletkezési idejével kapcsolatosan is vannak bőven tisztázandó kérdések.

Az ötszög alakú Ödes Schloss védett területének mérete kb 50 x 45 méter, melyet az délnyugati oldal kivételével markáns, 10-12 m széles védőárok vesz körül. A délnyugati részen húzódó árok és sánc napjainkra erősen lepusztult, de jól követhető. Az északi részen, az árkon áthaladó (fa)híd védelmében egy kisméretű elővár - hídfő feltételezhető. A vár belső területének tagolt domborzata, kőépületek nyomait sejteti. A külső falsíkok vonala is jól érzékelhető. Két részen, kisebb szondázó kutatás nyomait láttuk, amelynek mentén kisebb kőtörmelék és habarcsnyom is felszínre került. A várbelső déli részén félig földbe temetődve, vélhetően faragott kődarabok mutatkoznak. Figyelmes áttekintést követően a felszínen, rövid idő alatt tucatnyi, jellegük alapján középkori kerámiatöredéket találtunk.

A magyarul "puszta várnak" fordítható Ödes Schlossról 1546-ból “Kloster Eybes”, 1563-ból pedig “öde Schloss Eivariz” vannak adataink. Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek már abból az időből származnak, mikorra feledésbe merülhetett, mi is állt itt egykoron. Dénes József szerint ez a rejtélyes várhely is a Győr nemzetség valamelyik tagjának Árpád-kori építménye lehetett. A vélhetően elhagyott vár éppen úgy 1500 táján kerülhetett át az osztrák oldalra, mint Pottenburg (Pat) és Scharfeneck (Élesszeg) várai. Dénes az Eybes és Eivariz nevek mögött egy eredeti magyar Bács alakot sejt, miután a mostani Hainburgi-hegység középkori magyar neve Bácsi-hegy volt.

Keserű László - 2024

Források:

Dénes József - DJnaplója Blog: Rejtélyes várhely az osztrák határon https://djnaploja.wordpress.com/2024/02/14/rejtelyes-varhely-az-osztrak-hataron/

Fritz Zimmermann: Kleine Mitteilungen - Das Kloster Eybes – Burgenländische Heimatblätter – 18: 1956

Keserű László: Berg - Ödes Schloss, Eybes - Eivariz, Terepbejárási feljegyzések 2024 - www.varak.hu