Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ludbreg - Szentháromság-templom

Ludbreget már a római korban említik, mint Castrum Iovia nevű katonai tábort. Ezen a vidéken 381-ben valószínűleg keresztény egyházmegye létezett, mert a történelmi források egy bizonyos Amantius püspököt említenek.

Miután a horvátok bevándoroltak és kereszténnyé váltak, azonnal keresztény közösséget alapítottak. A zágrábi egyházmegye plébániáinak első felsorolása (1334) említést tesz a ludbregi Szentháromság plébániáról és templomról. Az évszázadok során különböző építési fázisokon ment keresztül, változó stílusban és megjelenésben. Az első templom valószínűleg fából készült. Az alapok a 15. század előtt léteztek. A templomot a 15. században a meglévő alapokra építették át bazilikává, nyolcszögletű gótikus szentéllyel. A 17. században restaurálták, amikor Ludbreget az Erdődy család uralta. 1411-ben eucharisztikus csoda történt: egy pap, akinek neve számunkra ismeretlen maradt, a Szent Kereszt kápolnában (a Batthyányak palotájában) szentmisét celebrálva kétségbe vonta, hogy igaz-e, hogy a kenyér és a bor a szentelés által Krisztus testévé és vérévé vált. Abban a pillanatban valódi emberi vér folyt a kehelyből. A pap megdöbbent, és egy kőműves segítségével elrejtette Krisztus Legdrágább Vérének ereklyéjét. De amikor már a halálos ágyán feküdt, nem tudta tovább őrizni a titkot, ezért felfedte a rejtekhelyet. A hívek azonnal imádni kezdték az ereklyét és fogadalmat tettek. A Jézus szent vére iránti tisztelet nevében történt csodákat az úgynevezett Liber miraculorumban (Csodák könyve) írták le. 1721-ben Eleonora Strattman grófnő nagyon értékes, aranyból készült és ékszerekkel díszített ereklyetartót adományozott, amelyben az ereklyét a mai napig őrzik.

Időközben Sech János, egy lenti magyar nemesember gondoskodott arról, hogy az ereklyét az írásos tanúvallomásokkal együtt elküldje a Szentatyának Rómába. Tizedik Leó pápa 1513-ban bullát hirdetett ki, amely hivatalosan is megerősítette az ereklye hitelességét és engedélyezte annak imádását.

A barokk korban a plébániatemplomot alaposan felújították és kibővítették. 1721-ben a török támadások elleni védekezésként falakat emeltek a templom köré, amelyet 1771 és 1779 között mintegy ötven toszkán oszloppal egészítettek ki. 

Forrás: http://crkva.ludbreg.hr