Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

VámosatyaMagyarországSzabolcs-Szatmár-Bereg megyeBereg vármegye - Büdy vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép

Büdy vár

A helység egy 1289-ben kelt oklevélben fordul elő "Athas" alakban, amikor a Gut-Keled nembeli Pál fia Lőrinc és Detre birtoka volt. Guthi Lukács, Kákmán és János 1382-ben kaptak itt adományt, amelyet Zsigmond király 1406-ban megerősített. Atyai Boldizsárt 1454-ben, többek ellentmondása mellett pedig 1475-ben Csapi Jánost iktatták be a birtokba.

Guthi Illésné 1499-ben, majd 1507-ben Batthyány Benedek és Tarczay János foglalták el a Kerecsen családtól. Bélteki Drágffy János temesi gróf 1524.ben kapta a királytól a hűtlenségbe esett Kun Lukácstólés Imrétől elvett birtokot, míg Kun Miklós saját részét 80 forintért Guthi Lászlónak sdta el, kitől pedig 700 forintért Büdy Mihály beregi főispán vette meg. Ekkor említik első ízben az itteni várat.

Munkács várának 1557. évi ostroma idején Büdy Mihály az atyai várat elhagyta, melyet Balassa Menyhért és Hagymási Kristóf azonnal elfoglaltak Izabella királyné számára. Ferdinánd király azonban kárpótlásul Büdy Mihálynak mindaddig, amíg a várat vissza nem kapja, Gelénes és Papi helységeket adományozta. Miután Balassa és Hagymási kapitányok átpártoltak Ferdinándhoz, a várat is visszaadták a Büdy családnak.

Az 1563-ban megerősített és vizesárokkal körülvett várat 1564-ben Báthori István vette ostrom alá. A várat védő Szalay Ferenc - aki előbb a kisvárdai vár kapitánya volt - nem sokáig tudott az ostromnak ellenállni, ezért szabad elvonulás feltétele mellett azt feladta.

II. János király 1566 márciusában Csáky Mihály kancellárnak adományozta Büdy Mihály és Farkas összes birtokait, köztük "possessiones Atya"-t is, mivel azok átpártoltak Ferdinándhoz. Nem sokkal ezután azonban már ismét a Büdy család birtoka lett, mert Rudolf király 1578-ban új adomány címén Büdy Mihályt és Farkest erősítette meg annak tulajdonában.

Vámosatya a Büdyek kihaltával a XVII. század elejétől több kisbirtokos kezén ment keresztül, így 1603-ban Kubinyi István, 1645.ben Guthi Miklós. 1651-ben Pédy Ferenc és Sályi István volt a birtokosa  Pusztulásáról nincs megbízható információ, de tény, hogy a várat 1660-ban mint elhagyott "puszta vár"-at említik.

A vár felmérését és részletes leírását Soós Elemér készítette el 1909-ben.

A települési önkormányzata 2005-óta sokat tett a vár megmentéséért. Pályázatok során próbáltak forrást biztosítani a munkálatokhoz, eddig sajnos sikertelenül. A vár feltárását végző Juan Cabello régésszel a források hiánya miatt, csak nagyok szerények a lehetőségeik. Így a vár részletes feltárása és kutatása még várat magára.

Az egykori erősség romjai egy kis erdő közepén fekszenek, amely egyben a Gémes Tanösvény egyik állomása. A vár területét évekkel ezelőtt kitisztították és rendben tartják. Napjainkban rendezett környezetben várja látogatóit. Jól kivehető a körítő árok,  az egykori bástyák rajzolatai, illetve a csekély falmaradványok.

A galéria alsó részében a helyszínről belső fotók és panoráma képek is megtekinthetők.
GPS: É 48° 11.752 (48.195869)
K 22° 25.452 (22.424206)

Információk: Vámosatyát keleti irányban elhagyva egy tábla jelzi a várromhoz vezető utat. Itt érdemes az autót leparkolni. A romok egy kis erdő közepén fekszenek, amely egyben a Gémes Tanösvény egyik állomása.

A vár területét évekkel ezelőtt kitisztították, így napjainkban rendezett környezetben várja látogatóit. Jól kivehető a körítő árok, illetve a falmaradványok.

Figyelem! A Geocaching.hu szerint az erdőben láttak már parlagi viperát, ami a romoknál a sziklák között előfordulhat.

Várak Kastélyok Templomok évkönyv