Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Vörösalma (Cervenica pri Sabinove), templom

Vörösalma (Červenica pri Sabinove, korábban Jablonov) falu, Kisszebentől 7 km-re északnyugatra, a Tarca bal partján fekszik. A település a 13. század második felében jött létre. Ekkor a birtokosa egy Cyze nevű nemes volt, aki V. Istvántól kapta a birtokot adományként. A források 1278-ban „Weresalma” alakban említik először, mikor IV. László adománylevelében, a Tekul nemzetségnek és Budun fia Andrásnak adott itt birtokot.

1288-ban a birtok egy részét az Aba nembeli Péter fia György szerezte meg, majd 1296-ban Rikolf fiai Kakas és János birtokolnak, melyet 1306-ban megosztottak egymás közt. Később a Tarczay család és a nagysárosi Ágoston rend osztozott a birtokon. Hunyadi Mátyás 1468-ban kelt adománylevelében egyéb birtokok mellett Vörösalmát Tarczay Tamásnak adta.

1558-ban a Dessewffyek léptek birtokba a faluban. A 18. század elejétől Dessewffy Tamás, majd a Péchy családok tulajdonában állt a falu. A 19. századtól a Szimayak birtoka, akik a 19. század végén továbbadták Dobay Zsigmondnak és Istvánnak.

A falu római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült a 13. században. A félköríves szentélye a század második harmadát idézi. A templomot 1600 körül reneszánsz stílusban építették át. Zömök, saroktámpilléres, két emeletes tornya, a templomhajó délnyugati részéhez kapcsolódik. A torony reneszánsz pártázata a Dessewffy család jóvoltából készült el. A templom barokk stílusú átépítése 1734-ben készült el. Az 1930-as években az északi sekrestyét kibővítették, a templomhajó déli falának nyugati részén pedig új bejáratot alakítottak ki a templomba. Ezzel egy időben az új bejárat elé egy téglából készült előteret alakítottak ki. A közelmúltban renovált templom érzékelhetően a jelenlegi talajszint alatt épült, emiatt egy kissé furcsa arányúnak tűnik. Eredetileg kőből készült erődfal vette körül. Egykori nyomvonalát napjainkban a vékony beton kerítőfal mutatja.

A Szent Lászlót ábrázoló freskói a 14. században készültek, melyeket csak a közelmúltban végzett tetőjavítás során felfedeztek fel a tetőtérben. A ciklus képeinek nagy részét ma a rakott boltív takarja. A megmaradt részeken nagyjából négy jelenet ismerhető fel. A freskóciklus részleteiben fennmaradt példányai, a legkorábbi ismert Szent László legendaábrázolások közül valók.

A templomot eredetileg Antiochiai Szent Margit tiszteletére szentelték fel, majd Szent András templomként említik. 1714-től lett Szent Márton a vörösalmai templom titulusa.

Összeállította: Keserű László

Források:

Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. 1796–1799.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára... - Pest, 1851.
Polla B., Vindiš I.: Východoslovenské hrady a kaštiele, 1966
Michaela Haviarová - Tomáš Haviar: Červenica pri Sabinove - architektonicko-historický výskum, 2009
Vörösalma - Červenica pri Sabinove település honlapja - https://www.cervenica.eu
A Szent László legenda faliképei: http://www.szentlaszlo.com/