Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Baktalórántháza - Urunk Mennybementele-templom

A szabadon álló, egyhajós, egyenes szentéllyel záródó téglatemplom egy kelet-nyugati irányú dombhátra (annak is inkább nyugati lejtôjére) épült. Hajójának nyugati végéhez támpillérekkel erősített torony, szentélyének északi oldalához pedig cserép héjazatú félnyeregtetővel fedett sekrestye csatlakozik. A szentély keleti falát két résablak, déli falát egy – az előzőknél nagyobb méretû, félköríves lezárású – ablaknyílás töri át. A hajó déli falában három félköríves záródású, míg a sekrestye keleti és nyugati falában egy-egy kisméretű ablaknyílás van. A sekrestye keleti falában egy ajtót is kialakítottak. A templom bejárata a torony nyugati falában nyílik. A hajó nyugati végét és a tornyot, továbbá a hajó és a szentély falkorona alatti 40–50 cm-es sávját szürkésfehér vakolat fedi, mint ahogy szintén vakolattal takarták a hajó és a szentély déli ablakainak káváit, könyöklőit. A nyílásokat széles vakolatsáv keretezi. Ugyanakkor a szentély, a sekrestye és a hajó homlokzati falainak többi részén nincs vakolat, azokon csupán a nyers téglafelület látható. A hajó nyugati falának tengelyében egy reneszánsz tagozatos kőkeretes ajtó található, a szemöldökpárkánya alatti mezőben felirat. A síkmennyezetes hajó nyugati végében szabadon álló pillérpárra, illetve az oldalfalaknál félpillérekre támaszkodó, boltozott karzat emelkedik. A hajót a szentélyhez félköríves diadalív kapcsolja. A dongaboltozatos szentély északi falában csúcsíves szentségtartó fülke, míg déli falában egy szabálytalan, záródásánál roncsolt, félköríves, kisméretű ampolnatartó látható. Sekrestyeajtója egyenes szemöldökű.

A templom építésére vonatkozó korai okleveles adattal nem rendelkezünk, mint ahogy középkori titulusát sem ismerjük. Maga a helységnév személynévbôl keletkezett magyar névadással. A falu a középkorban a Baktai család birtoka volt. Első okleveles említése 1317, amikor is Baktai János végrendelet tanújaként szerepel.

A megye egyenes szentélyzáródású templomainak építési kezdeteit a szakirodalom a XIII. század elsô felére keltezi (Napkor és Csaroda 1216 körül), míg az épülettípus építésének időbeni lezárásaként a XIV. század második harmadát jelöli meg. Könnyű belátni, hogy a fenti, meglehetôsen tág idôhatár nem alkalmas a templom építési idejének meghatározására. A baktai templom építését, alaprajzi elrendezése, valamint „színesmázas” téglafalazata alapján (sic!) a mûemléki topográfi a a XIII. század második felére helyezi. Azon túl, hogy a középkorban is vakolt, „színesmázas” fal datáló értéke ilyenformán több mint kétséges, még egy körülmény szól a templom XIII. század második felében történt építése ellen. Tudniillik a falu nem szerepel a pápai tizedjegyzékben (1332–1337), amely vélhetôen azt is jelenti, hogy a templom a fenti időpontnál korábban aligha épülhetett. Építésére feltétlenül 1335 után, talán az 1340-es évek környékén kerülhetett sor. Az sem kétséges, hogy a templom építtetôjét a megye ismertebb kisnemesi famíliái közé tartozó – a falut már a XIV. század elejétôl birtokló – Baktai család tagjai között kell keresnünk.

Forrás: Juan Cabello – Németh Péter - Baktalórántháza, római katolikus templom