Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zöröghegy I.

A hegy nagy fennsíkjának D-i végéhez keskeny, meredek oldalú gerinc csatlakozik, átlag 20 m-rel alacsonyabb szinten. A fennsíktól alig pár méter szélességű, több mint 100 m hosszú meredek gerinc ereszkedik le, majd kb. 180 m hosszú vízszintes nyereg következik, végül a gerinc ismét felmagasodik, és kissé ki is szélesedik. A fennsíkkal összekötő nyerget négy mély árok szakítja meg. A külső kettő 24, illetve 42 m, míg a két, egymáshoz közel eső belső árok szélessége 14, illetve 11 m. Az árkok kétségtelenül mesterséges kialakításúak, mivel azonban ezekben ásatást nem végeztünk, nyitott kérdés maradt, mennyiben használtak fel esetleges természetes eredetű mélyedéseket is. Az árkok felett sáncnak nincsen nyoma.

Az árkokkal védett belső terület hossza 138 m, szélessége 15-20 m között váltakozik, de ez sem lapos, hanem inkább domború területet jelent. Ehhez csatlakozóan a hegy DK-i, Ny-i és ÉNy-i oldalán sűrűn egymás alatt mesterséges teraszok húzódnak. Szélességük átlag 10-15 m, de néhol alig 5 - 6 m, máshol pedig eléri a 20-25 m-t is. A teraszok hossza is erősen változó, általában 60-80 m, a leghosszabb azonban 130, a legrövidebb pedig alig 12 m. Alaprajzilag a hegyoldalhoz igazodva görbülnek, vagy egyenesek. A DK-i oldalon lévők összefüggő vonalakat képeznek, a a Ny-i és ÉNy-i oldalon azonban meg-megszakadnak, bár ugyanazon a szinten 5-15 m-rel távolabb újabb teraszok indulnak. A hegy DNy-i, rendkívül meredek oldalán nincs terasz.

Zöröghegy II.

A hegy jellegét a majdnem teljesen egyenes, széles fennsík adja meg, amelynek legmagasabb része az É-i sarkához közel esik (494 m tszfm.). Innen D-i és DNy-i irányban enyhén lejt. Legalacsonybb része az összekeskenyedő D-i vége, amely 40 m relatív szintkülönbséget mutat az É-i részéhez képest. A fennsíkot körös-körül igen meredek, egyenes hegyoldal határolja, relatív magassága a Cuha-patak völgye felett kb. 140, a többi oldalon pedig több mint 200 m. Átlag 20 m-rel alacsonyabb D-i nyúlványán helyezkedik el a fentebb ismertetett Zöröghegy I. telepe. K-i széléhez ugyancsak csatlakozik egy jól elkülönülő, széles hegynyúlvány, ez azonban már kívül esett az őskori telepen, lakatlan volt.

Ma az egész hegyet sűrű erdő borítja, a lapos fennsík azonban hosszú ideig szántóföld volt. Művelésének kezdő időpontját nem ismerjük. A három katonai felmérésen szántóföldnek jelölték és a környékbeliek emlékezete szerint csak az 1920-as években erdősült be ismét.

A fennsík jól meghatározható szélét a Ny-i, É-i és ÉK-i oldalon védte sánc. Belső magassága néhol eléri a 1,5 m-t, de többnyire ennél alacsonyabb, és hosszú szakaszokon mindössze elmosódott terasz figyelhető meg. Az épebb részeken belső árok kíséri. A sánc anyaga föld, de a felszínen gyakran kő is található a sáncon. Az ÉK-i oldalon egy hosszabb szakaszon teljesen eltűnik, de a fennsík elmosódott szélét követve, a K-i sarok előtt közel 200 m-rel, ismét folytatódik. A fennsík D-i, összekeskenyedő végében a sánc derékszögben megtörik, 20 m szintkülönbséggel leszalad a hegyoldalban, majd újabb derékszögű törés után É-i irányban még kb. 300 m hosszúságban követhető. A felszínen megállapítható sánc teljes hossza 3388 m. A DK-i oldalon a felszínen nyoma sincs sáncnak, csak középen figyelhető meg egy 70 m hosszú szakaszon. A sánccal és a DK-i oldal jól megállapítható szélével bezárt terület teljes kerülete 5088 m, legnagyobb átmérője 1900 m, illetve 870 m, területe 102,07 ha.

A sáncot három, ma is használatban lévő kapu szakítja meg, amelyek bizonyára az őskorban is ezt a célt szolgálták. A legfontosabb kapunyílás a viszonylag enyhébb lejtésű ÉNy-i oldalon van, ahol a sánc a kapuban kissé begörbül az egyik oldalon. Az ezen keresztül vezető kocsiutat (zöld jelzésű turistaút) követve lefelé 230 méternyire, 45 m-rel alacsonyabb szinten, újabb kaput találunk, amelyet egy 150 m hosszú külső sáncban képeztek ki. A ma használatban lévó' kocsiút a két kapunyüás között egyenes vonalban halad, de vele párhuzamosan nyújtott S-alakban haladó, régi, ma már fákkal benőtt útnak is megtaláljuk a nyomát. Utóbbi jobban megfelelt a domborzati viszonyoknak, valószínűleg ez volt az eredeti feljáró ezen az oldalon. A másik kapu a sánc K-i vége felé van. Ez elsősorban a hegy K-i nyúlványa felé jelentett kijáratot, mert a mai kocsiút (a zöld jelzésű turistaút folytatása) további, rendkívül meredek része Csesznek község irányában valószínűleg újkori. A harmadik feljáró a DK-i oldalról vezet fel. Meredek, mély vízmosásos völgy mellett kanyarodik fel a kocsiút, ezért itt nincs határozott kapunyílás. Az úthoz csak az egyik oldalról csatlakozik a DK-i oldal rövid sánca, a másik oldal felől a vízmosásos mellékvölgy zárja le. A nagy kiterjedésű telephez erről az oldalról is kellett biztosítani bejáratot, így ennek őskori eredete nem kétséges, de emellett szól az itteni rövid külön sánc is.

A fennsík összekeskenyedő D-i vége alatt DK-i irányban, a sánctól 150 m-re a kocsiút mellett 13 (7 nagy és 6 kisebb) sírhalom van egymás mellett szorosan. 

Forrás: NOVÁKI GYULA - Őskori és középkori várak a bakonyi Kesellő- és Zöröghegyen