Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Répcevis, Szent András templom

Répcevis település Kőszeg közelében, közvetlenül a magyar–osztrák határ mellett fekszik, amely Káptalanvis és Nemesvis egyesítéséből 1930-ban jött létre. A falu környezetében a korai vaskorban, a hallstatti kultúrához köthető népek laktak, kiket a kelták, az avarok, majd a szlávok követtek követtek. A Vis név alapján, amely szlovák eredetű és "felsőt, illetve távoli messzeséget" jelent, arra következtethetünk, hogy a település már a honfoglalás előtt is létezhetett.

Vis első említése 1225-ben történt a Borsmonostor uradalmával kapcsolatos határjárás alkalamával. A helységet egy Visi András nevezetű nemes birtokolta. Az 1370-ben kelt oklevélben Káptalanvis és Nemesvis már külön szerepelt. Nemesvis a nemesi családok birtokát képezte, míg az attól északra elhelyezkedő Káptalanvis az újkorig, a győri káptalan kezén volt.

A Szent András templom a Répce folyó jobb (déli) partja fölött húzódó dombperem szélén áll. Kíváló fekvésével uralkodik a vidéken, melyet az alatta húzódó mélyút még jobban kiemel. A templomról az első írásos forrás csak 1646-ból ismert. Az akkor püspöki látogatásról szóló leírás már gazdag felszerelésről számol be. A templom valószínűleg ekkor már régóta állhatott.

A templomépület kívülről elég egyszerű. Formai jegyeiben, mintha a román és a gótikus stílus keveredne egymással. De a jelenleg látható templom nagy része csak a késő-barokk korhoz sorolható. A formai eltérés valószínűleg annak az eredménye, hogy az átépítések, építkezések és bővítések során igyekeztek a templom eredeti formájához és stílusához hűek maradni.

A román korra jellemző szerkezet és vaskos falak arra utalnak, hogy a templom legrégebbi, eredeti része valamikor az 1300-as években épülhetett. Sajnos nem állnak rendelkezésre adatok a templom legkorábbi formájával kapcsolatosan. Ezért és a számos átépítés miatt is, meglehetősen nehéz következtetéseket levonni.

1897-ben az egész épületet támasztópillérekkel vették körül, még a trapézformájú nyugati homlokzathoz is hozzácsatoltak négyet. Ezt a módszert a mélyúttal határos erődszerű oldal esetében is alkalmazták. 1766-ban épült a jelenleg is látható négy szintes torony, mely a nyugati fal előtt áll. A toronyszoba körül az erősebben tagolt párkány fölött félköríves záródású ablakok helyezkednek el. Az alsóbb emeletek esetében szűk, keskeny, lőrésszerű ablaknyílások jellemzők. A templom vastag védőfallal körülvett, amely masszív támpillérekkel is erősítve lett. A templom alatt nagyobb kiterjedésű kripta helyezkedik el, melyet lejáratát az 1960-as években biztonsági okokból befalazták. A templom legutóbbi renoválási munkálataira 2004/05-ben került sor.

A község 1848. október 11-én 4 órán át a szabadságharc egyik csatájának színhelye volt. A környéket fosztogató horvátok a magyarok elől menekülve a falu határban táboroztak. A magyar huszárok és tüzérek rajtuk ütöttek, majd négy órás küzdelemben legyőzték a horvátokat. A visi ütközet 50. évfordulóján emlékművet állított a község. A templom külső falában, a csatából visszamaradt ágyúgolyók hirdetik a szabadságharc emlékét.

Források:

Visi Márton kutatómunkája, https://szentandras.com/repcevis
Sopron Városi hírek: Települések - Répcevis
Wikipedia.org: Répcevis szócikk