Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Zánka református templom

ZÁNKA. Tapolcai járás. А XII. század végén még az Atyusz nemzetségé, egy évszázaddal később azonban már a Rátót nembeli Gyulaffyak vallották ősi birtokuknak. 1548-ban történt pusztulásáig az övék is volt. Zánka Szt. István tiszteletére emelt temploma románkori. Először 1333—34-ben említik a pápai tizedjegyzékekben. A falu pusztulása után két évvel, 1550-ben plébániája is üresen állt. A mai ref. templom a középkori romjaiból 1786-ban épült, íves szentélyére 1879-ben építettek tornyot.

Forrás: Koppány Tibor - Középkori templomok és egyházas helyek Veszprém megyében II. 

A Szt. István tiszteletére szentelt zánkai templom a Balaton-felvidék legépebben megmaradt egyházai, és egyben legkorábbi templomai közé tartozik. Elsősorban a szentély alaprajzi kialakítása révén sorolható a ritkább emlékek közé. Ez az alaprajz keleti eredetű, analógiáit szép számban megtalálhatjuk Észak-Itáliában, az Adria partvidékén. A magyar emlékanyagban legkorábbi példája a Zalavár récéskúti bazilika (11. század). Templomunk több vonatkozásban is összefüggést mutat a közeli dörgicsei templomokkal. Ezek közül a legrégebbi a felső-dörgicsei Szt. Péter tiszteletére szentelt templom. Ennek a kéthajós és kétszentélyes kis templomnak északi szentélye közel áll a zánkaihoz. (1082) E területtől távolabbi analógiák a Győr-Sopron megyében fekvő hidegségi rotunda (12. század közepe), a Pozsony megyei dejtei (Dehtice 1172) és a Pest megyében fekvő biatorbágyi  rotunda hajója.  A templom nyugati oldalán a 13. században emelt torony analógiáit a környező területről ismerjük. A legközelebb áll hozzá az alsó-dörgicsei templom tornya, de említhető a nagyvázsonyi és vörösberényi templomok tornya is. Ez a toronytípus nálunk nem gyakori, de szász területen, Brandenburgban, meisseni és magdeburgi területen a 13. században a falusi templomok körében elterjedt építési forma. 

Forrás: M. Kozák Éva: Kutatások a zánkai református templomban