Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Aszófő - Kövesdi templomrom

Kövesdet a tihanyi apátság hamis, 1093-as évszámú összeírása említi először. A tihanyi apátság és helyi nemesek falva, a XIV - XV. században rajtuk kívül idegen birtokosai is voltak. A templomnak nincs okleveles említése. Először 1874-ben ismertette Rómer. 1958-ban tárta fel az Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem Epítéstörténeti tanszéke dr. Fehér Géza muzeológus közreműködésével, majd ők végezték a részleges helyreállítást is az OMF segítségével és dr. Zádor Mihály adjunktus vezetésével. 

Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletelt templomrom, a szentély északi oldalán sekrestyével, nyugati bejárattal és a hajó nyugati végében egykori kegyúri karzat pilléreinek és boltozatainak helyeivel. A szentélyben és a sekrestyében falazott oltár alapjai. A nyugati homlokzaton későromán ívsoros párkány része, alatta a kapuzat ormának lenyomata.  A látható részletek és az ásatás, során előkerült kőfaragványok alapján 1260—70 körül épült. Zádor szerint ekkori szentélye ismeretlen, mert a mai a sekrestyével együtt későbbi XIV. századi. XV. század végi pasztoforiuma ma a tihanyi múzeumban van.

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai

Kövesdi templomrom, a vasútvonal és a Balaton között. Körülötte terült el a tihanyi apátság Kövesd faluja, amely a 16. század közepén pusztult el. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású kis templom romja, a hajó nyugati végében két pilléren álló karzattal, efelett valószínűleg a toronnyal, nyújtott szentélye és az azzal egybeépített északi sekrestye valamivel későbbi. A templom Árpád-kori, a nyugati oromfalán megmaradt ívsoros párkány töredéke alapján a 13. század második felében épült. Kőből faragott gótikus fali szentségtartóját a tihanyi múzeum kőtárában őrzik. 

Forrás: Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei