Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Tihany - Kistihany (Újlak)

A szántódi rév felett, a Cser-hegy lejtőjének egyik nyúlványán áll a tihanyi apátság révészeinek épített Szent Margit templomának romja melyet 1267-ben említenek először. A hely felkeresésére két utalás alapján került sor (https://varlexikon.hu/tihany-ujlaki-templomrom és https://balatoniromok.blogspot.com/). A kis hegynyúlvány stratégiai helyzetét kihasználva építették a várat feltehetően az átkelő védelmére iderendelt révészek. Erről azonban adatok jelenleg nem állnak rendelkezésre. Feltehetően az iderendelt várnép  számbeli gyarapodása miatt vált szükségessé a templom felépítése. A templomromtól északi irányba, kb. 30 m-re, a hegynyúlványt a  gerincre merőlegesen átvágták, az árok szélessége 10-15 m. Az árok déli oldalán 1-1,5 m magas sánc készült, ez mind keleti, mind nyugati irányba a meredek lejtőig jól követhető. Az erősség építésének idejének megállapítására régészeti feltárás szükséges. (hip - 2025.02.02.)

Újlaki templomrom

MRT 2. A Veszprémi járás kötetéből: Tihany-Kistihany - ... A félsziget és a D-i Balaton-part közötti kompforgalom bizonyára állandó itteni település létesítésére ösztönzött a középkorban. A templom átalakítása is hosszú életű esetleg a XVI. sz.-ig. fennállott falu meglétét bizonyítja. Az okleveles adatok hiányát azzal magyarázzuk, hogy esetleg a középkorban Tihany gyűjtőnév, később talán a két Apáti nevű falu adatai a félsziget különböző pontjain lakó apátsági népekre egyaránt vonatkoztathatók.

Rómer Flóris jegyzőkönyvei Somogy, Veszprém és Zala megye (1861)(Forráskiadványok Budapest, 1999) írásában: Valószínűleg a tihanyújlaki templom maradványai. A középkorban három falu volt a tihanyi félszigeten: Tihany, Újlak és Apáti. Újlak a tatárjárás után betelepült falu, templomának kegyurai a tihanyi bencések voltak. IV. Kelemen pápa 1267-ben erősítette meg ebben a jogában az apátságot. A település a török időkben pusztult el.

Koppány Tibor: A Balaton-Felvidék románkori templomai-ban:  A tihanyi rév felett, meredek dombon álló kis rom. A rév felett a középkorban faluról nem tudunk, bár kisebb révész-település lehetett itt. Az 1267-es pápai bulla említi Újlak Szt. Margit kápolnáját, több adatot nem ismerünk róla.  1963-ban az OMF helyreállíttatta. A feltárást Pámer Nóra végezte, építésze Ferenczy Károly volt. Egyhajós, egyenes szentélyzáródású kápolna romja. Hajója és szentélye egyaránt négyzetes volt, de egymáshoz viszonyítva asszimetrikus elhelyezésben. A diadalív vonalában délről erős támpillére volt. Az északi tájolású épület bejárata a hajó főhomlokzatán, déli oldalán volt. Szentélyét bordás keresztboltozat fedte, indításának nyomai a keleti végfalról leolvashatók. Ebben a keleti falban keskeny résablak van.