Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Mindszentkálla - Kereki-domb

A Kereki-domb a mocsaras környezetből kb. 30-35 m magasra kiemelkedő domb, melynek oldalai meredekek és csak a déli irányból közelíthető meg. Itt kétszeres sáncolás nyoma figyelhető meg. A földvárat az irodalomban is említett káli földvárral vehetjük azonosnak. A dombtető gyepes, néhány bronzkorvégi-koravaskori cserepet figyeltünk csak meg. (Kalicz-Sági, 1963.)

Forrás: MRT 01 - 1966 - Veszprém megye - Keszthely-Tapolca járás - 115. oldal.

… a nemzetségnek első — honfoglaló — tagja nem Bulcsú volt, hanem annak apja: Kál horka. A XIII. században író Kézai Simon mester krónikájában tud Bulcsú apjáról („nagyatyjáról"), de időben már nem tudta szerepét pontosítani, mikor az alábbiakat írta: "A hetedik sereg vezérének Vérbulcsút mondják. Ez Zalában, a Balaton körül telepedett meg. Azért nevezték pedig Vérbulcsúnak, mert nagyatyját a krimhildi csatában a németek megölték, s ezt ő biztosan tudván, bosszút akart állni rajtuk, és több németet nyárson süttetett meg, és annyira kegyetlenkedett velük, hogy némelyeknek úgy itta a vérét, mint a bort."  Ennek alapján feltételezhető, hogy Vérbulcsú apja („nagyapja"?) — a bizánci császár szerint Kali horka — a honfoglalás vagy az azt követő háborúk során (nem pedig a hunok idejére keltezett legendás krimhildi csatában) esett el a németek fegyvereitől.

Mivel gyakori jelenség volt, hogy egyes tájegységek — vagy éppen települések — az első foglalóról kapták elnevezésüket, biztosra vehetjük, hogy Kál horkának nevét őrzi a Balaton északnyugati partvidékén az a 10-12 km hosszú és 3-4 km széles völgy. A XIII—XIV. századi oklevelek minden esetben Kál-völgynek (,,valea Kaal") — egy esetben pedig (1377-ben) ,,a zalamegyei Kaal-i vidék"-nek — nevezik ezt a tájegységet. Egyidejűleg a Kál-völgy falvai — az egész középkoron át napjainkig — megőrizték a Kál megkülönböztető nevet: Köveskál, Szentbenedekkál, Mindszentkál, Örskál, Szentvidkál, Kerekikál, Töttöskál, Sóstókál, Kiskál elnevezésekben.

A honfoglaló és hódító nemzetség központja feltehetően az a Káli-földvár volt, amely Mindszentkáltól keletre, a Kereki-dombon magasodik ki mintegy 30-35 méter magasan a mocsaras környezetből. Oldalai ma is meredeken emelkednek, s csak déli irányból közelíthető meg, ott viszont ma is kétszeres sáncolás nyomai figyelhetők meg. Hogy ez lehetett a nemzetség központja, bizonyítja az, hogy ennek a földvárnak a közelében — Mindszentkáltól északra, az ún. Pogánydűlőben (sic!) tárták fel 1903-ban Sági János vezetésével — a Zala megyében szinte egyedülálló — X. századi temető negyvenkilenc sírját.

Forrás: VERESS D. CSABA - A KÁL-VÖLGY TÖRTÉNETE (I. rész)