Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Ruszt - RustAusztriaBurgenlandSopron vármegye - Vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Légifotók
  • Térkép

Ruszt története: Eredeti magyar neve Szil (Ceel) volt. Károly Róbert 1317-ben Hédervári Dénes fiának, Dezsőnek, 1323-ban pedig a Czirákiak őseinek adományozta a ruszti birtokot. Zsigmond király 1410-ben küldte ki a pozsonyi káptalant, hogy Bazini Miklós grófot és fiait iktassa be a birtokba, amelyet ekkor már két nyelven jelölt meg az okirat („Cyl alio nomine Rusth”). A német Rust helységnév a magyar Szil lefordítása, ezt vette át később a magyar lakosság is. A ruszti szőlőkről 1339-ben emlékeznek meg először az oklevelek, bár a jelek szerint már a római korban ismerték itt a szőlőművelést. A Szentgyörgyi-Bazini grófok idején gazdasági fellendülés köszöntött Rusztra, 1470-ben piactartási jogot kapott, 1479-ben pedig különböző bor-kereskedelmi privilégiumban részesült. 1512-ben fallal vették körül, majd 1614-ben – a helység terjeszkedése miatt – meghosszabbították a városfalat. 1681-ben lett szabad királyi város. A 17. század elején csaknem az egész lakosság evangélikus, 1674-től azonban az ellenreformáció hatására sokan visszatértek a katolikus hitre.

1704. február 7-én itt ütötte fel főhadiszállását gróf Károlyi Sándor, kétezer kuruccal. Károlyi naplójában többek között ez áll Ruszt megszállásáról: „… már Kismartonban Ráti György kapitány cirviter hat vagy hétszáz lovassal és gyalogossal bent volt, mind várát, városát bírta. Én pedig az hadnak egy részét szállítottam Szentmargitára, másrészt Trajszdorfra, magam magam maradtam Ruszton.” Két évvel később, 1706 januárjában Bercsényi Miklós érkezett 6000 katonával Rusztra, 1708-ban pedig Esterházy Antal szállta meg a várost. Erről az eseményről így emlékszik a ruszti Achs-krónika: „Anno 1708 den 2 augusty ist der General Oesderhasi Andtoni (Esterházy Antal) miet 8000 Guruzen auf unser armes st�ttel Rust angezogen Ist auch dabei gewest obrest Vodor (Fodor), Seggeresch (Szekeres), Tirch Istwan…”

/Juhász László: Burgenland, Várvidék (Lakitelek, 1999)/

GPS: É 47° 59.252 (47.987541)
K 16° 40.419 (16.673645)
NVA
Kőnig Frigyes - Végvárak a Magyar Királyságban
Civertan Studió - Vár-webáruház