Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

RÉVFÜLÖP  templomrom

A Balaton-parti üdülőtelep Sziget nevű részén, ma mái házak közé beépített területen álló, helyreállított rom. 

A tihanyi apátság 1211-es összeírásában már szerepel, de ekkor még az Atyusz nemzetségnek is voltak itt birtokai. A XIV. században a helyi Fülöpi és az Örsi Cibrián családoknak is voltak részbirtokaik, sőt a XVI. századig az almádi apátságnak is. A templomról évszámos adatot nem ismerünk. 1860-ban Römer és vele együtt Bergh Károly felmérte és ekkor nagyjából a maival egyező állapotban volt. 1953-ban az akkori műemléki hatóság állította helyre, Gerő László tervei alapján.

Egyhajós, egyenes szentélyzáródású, keletéit templomrom, szentélyének déli oldalához sekrestye csatlakozik. Nyugati és déli bejárata volt. A hajót valószínűleg sikfödém, a szentélyt és a sekrestyét dongaboltozat fedte. A hajó falai a diadalívvel és a felette emelkedő oromfallal együtt majdnem eredeti magasságukban fennmaradtak. A szentélynek csak az északi fala maradt meg, többi fala és a sekrestyéje is csak a helyreállítás alkalmával került elő. A nyugati falban levő bejárat gazdag bélletű, félköríves kapu, vörös homokkőből. A hajó északkeleti szögletében falazott mellékoltár volt, felette kis hasítékablak.

Forrás: Koppány Tibor - A Balaton-Felvidék románkori templomai 

A boráról hirneves Fülöpi pusztának, mely az 1266-diki bullában Villa Philepp név alatt jön elő, (1. Czinár Monaster, i. 1G7.) templomromja egy kissé emelkedő szigeten állott, melynek környéke mai napon rétséggé változott. A régi egyliázát a xin-dik század végére tehetjük, mert erről nemcsak alakja, hanem vörös márványból díszesen faragott kerekívű, sok taguzatu kapuzata is tanúskodik. Valóban bámulatos, hogy ezt a romban érintetlenül hagyták, minthogy a vidék lakói legelőször is az omladékokból az ablakok és ajtók faragott tagozatait kifeszítik.

A keletelt, romnak egyenes záradéku szentélye 9' 4" liosszu, a hajó hossza 29', szélessége 19'; a diadalívnél a szélesség 8-5', a falaknak 2' 5"—3' vastagsága mellett. Északi oldalon a fal l°-nyire ugrik ki, és igy a szentély nem áll a templom tengelyéhez egyenoldalulag, hanem mivel itten fülke támadt keletre irányzott ablakkal, e helyen bizonyosan egy mellékoltár állott, melynek oldalt egy fülke és egy északra irányzott ablakocska felelt meg. A toronynak vagy pilléreknek semmi nyoma, a hajdani sekrestye alkalmasint délre állhatott a szentélytől. Az ablakok kereszt, lőrés és kerekívű rézsalakban jönnek elő. A falak szögletei faragott kőből valók, a többi terméskő, verlienyes vakolattal. A nyugati, még mai napon is ép, ormozaton a kapu fölött egy nagyobb, e fölött egy kisebb egyenes szemöldü ablak látszik. A falak, kivévén a szentély keleti és déli falát, valamint az e mellé eső sekrestye falait, kisebb-nagyobb magasságban még fenvannak. 

Forrás: Dr.RÓMER FLÓRIS FERENCZ . - Román- és átmenetkoru építmények hazánk területén