Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kund evangélikus templom

Az 1323-ban először említett Kund falu a Nagy-Küküllő és a Kis-Küküllő folyók között, félreeső helyen fekszik. Később a település nagy része egyik nemesi családról a másikra szállt. Csak 8 tanya maradt szabadon, a nemesi birtokokon kívül. 1790 körül említik az úgynevezett „libertinusokat”, a feudális befolyástól mentes parasztokat, akik 16 tanyán éltek Kundban. Az évszázadok során a különböző nemesi családok többször is vitáztak a Kund feletti uralom jogáról.

Az utolsó 700 szász lakos nagy része a 90-es években hagyta el a helyet. Főként románok és magyarok vették át a szász tanyákat, de kisszámú német bevándorló is beköltözött a faluba. Az elmúlt években több tanyát felújítottak és nyaralóházzá alakítottak át.

A 15. századi csarnoktemplom nyugati oldalán 1804-ben harangtornyot emeltek. A torony pilaszterei késő barokk jegyeket mutatnak. Az eredeti erődítményfalból mára szinte semmi sem maradt meg, de a templom udvarát körülvevő alacsony fal jelzi határait. A szentély ma is őrzi eredeti késő gótikus bordás boltozatát, míg a csarnok kazettás mennyezetét  a 20. század elején sík vakolt mennyezetre cserélték. A belső berendezés legértékesebb darabja a reformáció előtti, Krisztus szenvedését ábrázoló szárnyas oltár. Ez az oltár ma Segesváron a Hegyi templomban látható. A szentélyben megcsodálhatjuk az 1532-ből származó késő gótikus padokat.

Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek könyvében: "1332-ben említik oklevélben Kund néven. (Györffy: Az Árpád-kori. III. 555.; C. Suciu: Dicţionar istoric.) 1366-ban és 1494-ben Kwndként (uo.) szerepel. 1332-ben plébániatemploma van, papja, Henrik a pápai tizedjegyzék szerint 11 banálist fizet. (Györffy: i.m. III. 555.; Beke: Az erd. egyházmegye. 146.; Documente. XIV. C., III. 145.) Temploma XV. századi átalakításokkal ma is áll. Szentélyének mennyezete hálóboltozatos. Szárnyas oltárának készítését a XVI. század első negyedére teszik, annak alapján, hogy a szárnyképek levélsoros keretelésében már reneszánsz díszítés jelentkezik. Több más Küküllő mentéről ismert oltárral együtt közös segesvári műhelyből származtatják. (Balogh J.: Az erd. renaissance. 139/22.; Roth: Die d. Kunst in S. 135.) Festett kazettás mennyezetét 1906-ban stukkómennyezettel váltják le. (Fabini) Harangtornyát 1804-ben építik. Régi várfala helyén ma alacsony fal áll.

Középkori tiszta katolikus lakossága a reformáció során lutheránus lesz, a templommal együtt. A XVIII. században lutheránus anyaegyház, és e század elején is az. (Benkő J.: Transsilvania. II. 211.; Helységnévtár. 1913.)"