Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Hölgykő vára

Városlőd és Csehbánya között, a Csiga-hegynek nevezett, megközelítően észak-déli irányú hegyvonulat északi végén emelkedő és a Tarna-patak keleti ágával félkörívben közrefogott hegycsúcson épült a kb. 30x30 m alapterületű kis vár. A keleti oldalán a falak között a bejárat nyoma még jól kivehető. A belső vár viszont teljesen elpusztult, csupán a középső részén látható a kb. 5 m mély ciszterna maradványa.

A helység első ízben egy 1270-ben kelt oklevélben szerepel ,,villa Lueld" alakban, amikor a király a Csák nemzetség ugodi ágából származó Luka fia I. Demeter fiának I. Csák bánnak adományozta.

A várat először az 1321-ben kiadott oklevél említi, melyben ,,Heugku" várnagya Zuszkur mester, mint királyi megbízott a veszprémi káptalan Jutas birtokába beiktatja. Károly Róbert királyhoz Henrik veszprémi püspöknek 1325-ben írt levelében Heym fia László mester "castellanus de Heugku et comiti Bokon" , aki e tisztséget még 1332-ben is betölti.

Az 1336. május 8-án Somlyóvásárhelyen kiadott oklevelében Veszprém megye alispánja, Anthonius, és szolgabírái bizonyítványt adtak arról, hogy Ajkai András tiltakozása folytán némely kisleveldi vendégnépek által elkövetett hatalmaskodás iránt vizsgálatot tartott ,,hospites de minori Laweuld ad castrum pertinentes Heulgku".

Nagy Lajos király Lövöldön 1378-ban - de feltehetően még előbb, 1364-ben - Szent Mihály arkangyal tiszteletére alapított Karthausi kolostorral együtt Hölgykő várát is a kolostor szerzeteseinek adományozta, akik a várat rövidesen lerombolták, amely ezután többé már nem szerepel okleveleinkben.

Forrás:

Németh Péter: Egy elfelejtett Veszprém megyei vár, Hölgykő (Müeml.véd.1966/3) HA 1.614