Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Napkor - Szent István király templom

Napkor, a pápai tizedlajstromban már 1332-ben szerepel „Napkur” elnevezés alatt. 1414-ben már a mai nevén találjuk. 1424-ben a Kállayak, 1446-ban a Sztrittey és 1452-ben az olnodi Czudar család volt a birtokosa, a XVIII. század második és a mult század első felében a Kállayak, br. Jósika Miklós, Oroszy, Récsey, Jósa és Mattyasovszky és jelenleg Kállay András, Kállay Leopold, Fodor Jenő, Czukor Vilmos, Leveleki Márton és Blau Pálné. A község róm. kath. templomát 1761-ben, a gör. katholikusokét 1866-ban építették. A községben két szép urilak van, egy ősi Kállay-féle kúria, mely most Kállay Leopoldé, a másik Czukor Vilmos háza, melynek a helyén szintén Kállay-féle ház állott. Később báró Jósika Miklós tulajdonába került és jelenlegi tulajdonosa a régi alapokra új épületet emeltetett. Czukor Vilmos tulajdonában egy régi, báró Jósika Miklóst ifjú korában ábrázoló eredeti olajfestmény van. 

Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - SZABOLCS VÁRMEGYE.- SZABOLCS VÁRMEGYE KÖZSÉGEI.

A napkori római katolikus templom fekvése jellegzetesen középkori. A falu főutcája kiszélesedik, és mint szigetet, körülfogja a templomot és a mellette fekvő plébániát.

Az eredeti középkori templom az idők folyamán azonban annyi toldáson ment keresztül, hogy az eredeti részek csak utánanézéssel hámozhatok ki. A könnyebbség kedvéért a toldásokkal kezdjük a templom tárgyalását. Kelet felé egy 1761-ből származó barokk homlokzat és torony van. Dél felé egy olyan nagyméretű toldaléképületet csatoltak a régi templomhajóhoz, hogy a régi templom az újnál csak a kereszthajó szerepét tölti be. Ennek megfelelően az északi fal egy részét lebontva az új hajó tengelyébe egy szentélyt is építettek, és a régi sekrestyét kibővítették az új szentélyig. Kelet felé változás nem történt.

A templom belseje azonban már világosan utal a középkori részletekre. Szépen felismerhető, hogy az északi és a déli falba nyílásokat vágtak, és az új szentély és az új főhajó ezek által kapcsolódik a régi templom terébe. A középkori templom méretei a szokottnál nagyobbak. A hajó széllessége a kórusnál 7,60 m, a diadalívnél 7,80 m. Hossza a karzattól számítva 12,40 m, a mostani homlokzat falától számítva 17,20 m. A jelenlegi barokk karzat megoldásában középkori. 

A templom első említése 1271-ből származó oklevélben történik. Védszentje egy 1319. évi adat szerint Szent István király. Szerepel a templom a Pápai Tized jegyzékben is. 1483-ban a templomot 10 márkára értékelték, ami arra mutat, hogy téglából készült., és hogy nem volt tornya. Az építtetőt a Balogsemjén nemzetség tagjai között kell keresnünk. A Kállay levéltár már említett 1271-es oklevele szerint Ubul fia Mihály ismét adományul kapja Napkor elnéptelenedett birtokát a déli részen fekvő templommal együtt. Az első adományozás II. Endrétől származott, aki korábban Ubulnak adta a birtokot. Különbség azonban az, hogy most a templom felé eső részt is megkapta, melynek tulajdonosa, Butur rokonságával együtt a tatárjárás idején meghalt. A templom tehát a tatárjárás előtt épült, de hogy ki építtette, azt pontosan eldönteni nem lehet. Ubult akkor lehetne teljes bizonyossággal építtetőnek tekinteni, ha a családnak ez az ága Napkoron lakott volna.

Forrás: Koroknay Gyula: Egyenes szentélyzáródású templomok Szabolcs-Szatmár megyében