Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Szent László király-templom - pálos monostorhely

Dobay Pál: Pálosok a Pilisben és a Pilisből. A Pálos rend születése és elterjedése (2006) írásából: A Pálos rend - az egyetlen magyar alapítású szerzetesközösség - történetéről és kialakulásáról részletesen beszámol Gyöngyössy Gergely pálos rendfönök 1520 körül összeállított okleveles adatgyűjtése, ill. az 1530 táján írt „Vitae Fratrum” (= A [szerzetesjtestvérek élete) című kéziratos rendtörténete. Ezt teszi teljessé Egger er András ugyancsak pálos szerzetes 1663-ban nyomtatásban is megjelent írása. Ebből megtudjuk, hogy a mohácsi vészig (1526) csak a Pilisben nyolc(!) pálos kolostor alapítása követte az Özséb által életre hívott klastrompusztai anyaházat. Ezek a következők: a pilisszentléleki, esztergomi, barátkúti(?) (Esztergom), pilismaróti, dömösi, visegrádi, kékesi (Pilisszentlászló) és a(volt) Liszenko-telepi rendház. 

-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Pilisszentlászló település honlapjáról:

A pilisszentlászlói templom története közel 700 éves, sorsa a település sorsát tükrözi.A középkorban az Árpád-házi királyok kőből épült vadászlaka állt e helyen, amelyet III. Endre király 1291-ben pálos remete szerzetesek számára rendháznak adott át. A későbbi királyaink is gyakran és szívesen tartózkodtak falai között. Gentilis bíboros, pápai követ 1308. november hó 10-én ebben a monostorban kötött egyezséget Csák Mátéval, aki eddig vonakodott elismerni Róbert Károlykirályságát. Hálából a király faragott quader kövekből csúcsíves templomot építtetett, mely évtizedekig épült, csak fia, I. Lajos uralkodása idején, 1350 körül szentelték föl. 1358-ban Lajos király is kiváltságokkal ruházta föl a rendházat. 1371-ben Tristianus rendfőnök tisztségének lemondása után ide vonult vissza, és itt is halt meg.A monostor népszerűségét a fennmaradt adománylevelek tanúsítják. Szentendrén szőlőik,Budán lakóházuk volt az 1493. és 1515. évi oklevelek szerint.

Mátyás király Visegrádról Budára való lovaglásai közben náluk vendégeskedett és pihent meg. 1475-ben malmot adott nekik.A török a XVI. század közepén elpusztította. A török után a pálosok szlovák telepeseket hoztak, és megkezdődőtt az új település építkezése, amelyet a régi Kékes név helyett Szentlászlónak neveztek el. A falu kegyurai régi jogfolytonosság szerint a pesti pálosok voltak. Ők építették 1753-ban a falu központjában a plébániaházat. Egy 1764. évi jelentésből megtudjuk, hogy a régi templomot a leomlott törmelékeitől igen nagy munkával tisztították meg.A jelenlegi templomot a régi templom alapfalain barokk stílusban 1770-1772 között építették fel. A templomkapu szemöldökpárkányában a pálosok címere:kitárt szárnyú holló, csőrében cipóval látható. 1786-ban császári rendelkezés a pálosokat feloszlatta. A műemlékileg védett (Műemléki törzsszám 7207) templom külső felújítása 1995-ben készült el. 1788-ban alakult meg a plébánia. Az egyházköség 1993-ban került a székesfehérvári egyházmegyétől az esztergom-budapesti főegyházmegyéhez.

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tari Edit: Pest megye középkori templomai (Studia Comitatensia 27. Szentendre, 2000.) könyvéből:

PILISSZENTLÁSZLÓ - PÁLOS KOLOSTOR, SZENT LÁSZLÓ-HEGY 

Elnevezések: Kékes, Szent László 

Források:

Györffy 1956. 285.: A monostor először 1291-ben szerepel a veszprémi püspök által elismert pálos egyházak között, ekkor megemlítik a templom védőszentjét is. A szerző szerint a pilisszentlászlói remetekolostor fokozatosan fejlődött és bővült, egy-két remete lakhelyéből egy kápolnával rendelkező remete teleppé, majd ez egy 20-30 remetét befogadó kolostorrá. így lehetséges, hogy Róbert Károly király is építtetője volt, mert bővítette az épületegyüttest. 

Pest megye I. 1958. 70., 658-659.: Valószínűleg a középkori romok helyén építették fel 1770 és 1772 között az új (a mai r. k.) templomot. 

MRT 7. kötet 1986. 166-167.: 1294-től az esztergomi érsekség fennhatósága alá tartozik. Kékes falu első említése 1301-ből származik. A kolostor már 1526-ban elpusztulhatott. Még 1776-ban is szerepelnek egy térképen a pálos kolostor romjai. A mai Szent László király tiszteletére szentelt barokk templomot a régi romok helyén építették fel. ,,A templom belsejében több helyen figyelhetők meg másodlagos fekvésben középkori faragott kváderkövek. 1975-ben a restauráláskor a padozat alatt az oltár és a szentély K-i fala között egy valószínűleg középkori falrészlet tűnt elő. 1976-ban a templom D-i oldalán, tőle kb. 20 m-re ásott sírgödörben egy falsarokrészlet került elő. A plébánia udvarán látható töredékek: faragott nyílásbéllet és tojásdad alakú szenteltvíztartó csésze (XIV-XV. század) is a templom környékéről származnak. " Györffy 1998. 700-701.: 1291*