Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Daróc (Sárosdaróc) - Šarišské DravceMagyarországFelvidékSáros történelmi vármegye - Berzeviczy-kastély

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép
  • Szállás

Sárosdaróc, Berzeviczy-kastély

Daróc (Šarišské Dravce) más néven Sárosdaróc település Eperjestől 36 km-re, Kisszebentől 20 km-re északnyugatra, a Tarca felső folyása felett fekszik.  Első említése 1295-ben „Dorauch” néven történik először. Később 1309-ben „Drauch”, majd 1330-ban „Drauche” alakban találkozunk vele az írott forrásokban. A falu a tarcai uradalom része képezte, melyet 1427-ben 30 portával írnak le. Ekkor a Berzeviczy család birtoka.

A Berzeviczy-kastély a 17. században reneszánsz stílusban épült két toronnyal, majd a 18. század végén, 1794-ben átépítették. A 19. században tulajdonosa volt a Szmrecsányi, a Ghiczy és a Weisz-Finkenau család. Hátsó homlokzatán található a két saroktornya. Látványos barokk kapuépítménye jó állapotban áll. A közelmúltban még romos kastélyt nemrég teljesen felújították, a tervek szerint könyvtár és közösségi tér lesz a falai között.

A felújítás alatti szondázó kutatás során derült ki, hogy a reneszánsz épület, vagy egy régebbi épület alapjain áll, vagy a kastély régebbi, mint azt a közelmúltig feltételezték. Az utóbbit az is megerősíti, hogy az északi szárny egyik helyiségében olyan sgraffito homlokzati díszelemet találtak, amely valószínűleg az eredetileg külső dekoráció volt.

A jelenlegi ismeretek alapján az feltételezhető, hogy az eredeti épület valamikor a 16. század második felében épült. Építtetője nagy valószínüség szerint Berzeviczy György lehetett, aki 1545-1562 között a Felső magyarországi főkapitányi tisztséget töltötte be. Korának gazdag és befolyásos embere volt, aki számára a meglévő birtokai mellett a nemesi udvarház, vagy kastély építtetése Darócon, egy rangjának megfelelő lakóhely kialakítása volt, amely vadászat és egyéb nemesi kikapcsolódás céljait szolgálta.

Ezt az épületet valószínűleg Berzeviczy Zsigmond építette át valamikor a 17. század első harmadában. A meglévő épületet alakította át rezidenciájává, amelynek megjelenése már teljes mértékben alávetette magát a reneszánsz építészeti koncepciónak. Homlokzatának sgraffito díszítése a kastély művészileg igen értékes díszítőelemei közé tartozik. Az északi homlokzaton a vakolat alatt feltárult a történelmileg és művészileg is igen értékes sávos sgraffito díszítés, amely a kastélyt teljes kerületében szegélyezte. Emellett a kastély építésének, illetve átépítésének reneszánsz szakaszát képviselik a pincében található hordóboltozatok, az épület szigorúan négyszögletes elrendezése, a megőrzött keresztboltozat, a kőbélések, illetve az eredeti ablakok a déli homlokzaton. A kastély pincéjében egy 1699-ből származó kőkapu található. A kutásokból így megismert kastély, nem csak Sáros környékén, hanem a tágabb keleti régiót tekintve is a legrégebbi fennmaradt reneszánsz kastélyok közé tartozik.

Berzeviczy János nevéhez fűződik az 1794-ben végzett kiterjedt barokk stílusú átalakítás, amely jelentősen megváltoztatta a reneszánsz kastély megjelenését. A munkálatok a külső és belső teret is érintették és ekkor készült el a masszív manzárdtető is. János feleségül vette Anna Mária L´huillier (1706-1776) francia bárónőt, XVI. Lajos francia király rokonát. akivel fényűző társasági életet éltek, főként Kassán. Négy gyermekük született, kik közül a Sárosdároc-i családi birtokot kesőbb Ferenc vette át, aki a család Daróci ágának kiemelkedő személyisége volt. Jelentős érdemei és a korona iránti hűsége miatt 1775-ben Mária Terézia osztrák-magyar királyné bárói nemesi címet adományozott neki és utódainak.

Az további évtizedek során a kastély több fontos család fényűző rezidenciájává vált. A 19. században a Szmrecsányi, majd a Ghiczy és a Weisz-Finkenau családé. A két világégést követően a kastély falai közt működött iskola, majd a helyi földműves szövetkezet használta gazdasági és tárolási célokra.

Az épület és környezet napjainkban erődítés nyomait nem mutatja, azonban az építtető Berzeviczy család más környékbeli reneszánsz kastélyai, illetve Sáros vármegye alkalmanként viharos történelmi eseményei ismeretében, nehezen elképzelhető, hogy nem volt a kornak megfelelő védelemmel ellátva.

(Keserű László, 2023-2025)

Források:

Sáros régió: www.regionsaris.sk - A Sárosdaróc-i kastély
Keserű László: Sárosdaróc, Berzeviczy-kastély - Terepbejárási feljegyzések, 2023 - www.varak.hu
Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda, 1796–1799.
Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára... Pest, 1851.

GPS: É 49° 10.551 (49.175858)
K 20° 51.598 (20.859974)

Információk: Daróc (Šarišské Dravce) más néven Sárosdaróc település Eperjestől 36 km-re, Kisszebentől 20 km-re északnyugatra, a Tarca felső folyása felett fekszik.

A Berzeviczy-kastély szépen fejújított épülete, a templotól 200 méterre nyugatra, a főút mentén álló Coop üzlet mögött található.  A munkálatok 2023-ban fejeződtek be, a tervek szerint könyvtár és közösségi tér lesz a falai között. Remélhetően, ennek köszönhetően látogathatóvá is válik.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025