Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Hegyköztóttelek sáncvárai

Tóttelek, az érmelléki hegyvidéken fekvő kisközség, túlnyomóan róm. kath. vallásu, magyar lakosokkal. Házainak száma 83, lakosaié 564. Postája, távírója és vasúti állomása Bihar. A XIII. század végén, a püspöki tized nagysága után itélve, jelentékeny község lehetett. A XIII. század folyamán Miklós vajda, István és Geregen birtoka. 1465-ben a panaszi Pázmán családot uralja. Később a nagyváradi 1. sz. püspökség a földesura. Róm. kath. temploma, az ősi egyház helyén, 1834-ben épült. Forrás: Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai - BIHAR VÁRMEGYE ÉS NAGYVÁRAD. - Bihar vármegye községei

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Tóttelek elsõ írásos említése a 13. század végérõl származik. Ekkor a település Eachy Pál országbíró (más forrásokban: Paulus Oth comes) Miklós, István és Geregen nevű fiainak a birtoka, akik a IV. László király – ragadványnevén Kun László – alatti zűrzavart kihasználva sok visszaélést követtek el, egyebek között a váradi székesegyház birtokait is feldúlták. IV. László az Eachyeket megfékezte, elkobzott birtokaikból pedig kárpótolta az egyházat. Így lett Tóttelek egyházi birtok 1277 körül. Ami a település egyháztörténeti krónikáját illeti, a püspöki tizedjegyzék segítségével szintén a 13. század végéig tudunk visszanyúlni, amikor is a feljegyzések arról tanúskodnak, hogy TÓTTELÖK harminchárom kepe püspöki tizedet fizetett. Ebbõl arra következtethetünk, hogy jelentős település lehetett. Ezt támasztja alá a pápai tized összege is: István pap (1335–1336) és Mihály pap (1337) évente 8 garast fizetett, ami más településekhez viszonyítva jelentős összegnek számított. Az 1838-ban latin nyelven megjelent egyháztörténeti névtár, a Schematismus venerabilis cleri dioecesis Magno-Varadiensis szerint Tótteleken 1333-ban már létezett parókia, melynek megszűnését a kiadvány 1566-ra teszi. Mindenesetre, a 16. század közepén a település virágzott. Errõl tanúskodik az 1552-es Bihar megyei dikális összeírás, melynek során Tótteleken 16 portát írtak össze. Forrás: Homonnai Gábor - HEGYKÖZTÓTTELEK

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Rómer Flóris Bihari útinaplójában: „Tótteleknek menvén feltűnt az előző alig látott török lakás, mint azt a nép nevezi, de van ottan a domb oldalán két kereksáncz, mely tisztán kivehetőleg árokból és sánczból áll, és a földvár elnevezést méltán megérdemli. Az egész oldalt jellemzőleg vároldalának híjják.”

---------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Részletek Homonnai Gábor - HEGYKÖZTÓTTELEK kötetéből, köszönet Simkó Lajosnak a megküldött monográfiáért:

"1864-ben Pesty Frigyes történész, országgyűlési képviselő hozzákezd egy jelentős vállalkozáshoz, melynek neve: „Pesty Frigyes kéziratos helynévtára”. 1863. február 2-án kelt levelében tárja a helytartótanács elé a földrajzi nevek összegyűjtésére irányuló tervét, majd kinyomtatja a kérdőíveket. Magyarország minden települése egy hétpontos kérdőívet kapott, amelyre a település jegyzőjén és főbíróján kívül a falu második bírója és esküdtje közösen válaszolt. Tóttelekről a következõ válaszokat kapta: ... A vár oldal rét felett két domb lévén, melyeknek tetején régenten vár lévén, de mikoron Török Magyarországban zsákmányolt, leromboltatott, annak jelenleg csak helye látható – mely vártól a legelő és kaszálló vette elnevezését."

"ANEKDOTÁK ÉS IGAZ TÖRTÉNTEK - A Vároldal kincsei

A Vároldal nevű határrészen valamikor egy pogány földvár állott. Ezt levéltári források is igazolják. Az nem legenda, hogy az 1940-es évek elején ezen a helyen Pardek András tótteleki lakos szántás közben egy cserépedénybe rejtett kincset talált. A galambtojás nagyságú, gömb formájú, eléggé szennyes tárgyakat a rátaláló (aki annak idején a tótteleki rézfúvós zenekar tagja volt) megmutatta feleségének, Rauch Máriának, aki vitt belõle húgának, Rauch Rozáliának, Király Lajos feleségének. Gondolták, hogy kikérik rokonuk, Király István véleményét, akit a falu egyik legbölcsebb emberének tartottak abban az időben. Mivel ő sem volt szakértője a régészeti leleteknek, megkerestek Nagyváradon egy ékszerészt. Az miután megvizsgálta a leletet, kijelentette: Tudja maga, hogy mennyit ér ez? Többet, mint az összes földje! Ezt megtudván a Pardek család úgy döntött, hogy eladják egy ékszerésznek a kincset. Rosszul tették, mert az jelentette a csendõröknek, akik Pardek András ellen eljárást indítottak. Azzal vádolták, hogy nem jelentette azonnal a hatóságnak az esetet. Fennállt a börtönbe kerülés veszélye, de erre végül is nem került sor, mert 1944 őszén újra impériumváltás történt."

--------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

A település déli része a Nagy-hegy, jelenleg részben bokros, bozótos területű, részben legelő, melyet délről és nyugatról a Bodrozó-patak határol. A sáncvárak a Nagy-hegy észak-nyugati részéről kinyúló két egymással párhuzamos dombhát északi végében épültek. Keletkezésükről jelenleg nincs információnk, a román régészeti topográfia sem említi, régészeti feltárásról nincs tudomásunk. (hip - 2025.03.09.)