Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kispatak - Borzvár

Van, amit látnia az ide érkezőnek, ugyanis régi, jelzett turistaösvények irányulnak a kispataki Borzvár felé, majd pedig tovább a Jóbarát-forráshoz és a Bodzafordulói-hegyek legmagasabb pontja, az ezer métert meghaladó Szeredő-ponk felé. Kispatak turisztikai érdekessége a tőle másfél kilométerre fekvő Borzvár. Vizének két mellékárka van: a Megye- és a Kőhíd árka. A kettő fogja közre azt a meredek lejtőjű magasabb előhegyet, amelyen Borzvára romjait kell keresni.

A Várdombot fiatal, sűrű erdő borítja. Alsó harmadában követhető egy körkörösen induló védősánc. Szélessége 2–3 méter, de ez az északkeleti részén hiányzik, ott a hegyoldal olyan meredek, hogy feleslegessé, de lehetetlenné is tette védősánc készítését.

A hegy peremén felsejlik a növényzettől és az avartól betakart kőfalféleség. Kiderül, hogy tökéletes tojásdad alakja van. Hosszabb átmérője 75 lépés, a rövidebb 50.

Látogatásunkkor a kőhalmazon haránt irányú kutatósáncot találtunk, amelynek anyagából nem lehetett egyöntetűen eldönteni, hogy mész felhasználásával készült-e. A Várdomb jégkorszaki homokból épült, oldalában körös-körül odúkat, járatokat, „likakot” és kotorékokat ástak maguknak a borzok. Nyilván innen ered a vár késői neve. Orbán Balázs szerint Pogányvár néven is emlegették ezt a helyet.

A borzok vájta kotorékokból és a kincskeresők gödreiből akkor is, most is kerámiatöredékek kerültek a felszínre.

A XIX. század elején került innen néhány cserépdarab és kőbalta a Székely Nemzeti Múzeumba, de csak az 1948-ban végzett ásatások döntötték el, hogy itt egy rézkori, erősdi típusú és egy kora-vaskori telep romjai hevernek. A szerteszét megtalált cserépdarabokat a kisborosnyói iskolások is összegyűjtötték, és tanítójuk, Damó Gyula irányításával iskolájuk folyosóján kiállították a Pro Natura mozgalom idején. Ők készítették a várhoz vezető, ma már hiányos turistajelzéseket is. Tudtunkkal ők voltak a Borzvár utolsó „kutatói”.

Orbán Balázs elképzelése szerint, bár erről a várdombról semmilyen kilátás nem nyílik más várak, a szomszédos egerpataki Fergettyűvár irányába sem, Borzvára része volt a Székelyföld déli peremét őrző várláncolatnak. Annyi igaz, hogy ma élő kispatakiak meg tudják mutatni a közeli Ordító nevű hegyet, amelynek tetejéről egy kiáltással esetleg jelt lehetett adni Fergettyűvár őrzőinek. A várban Orbán szerint „valaha épületek állottak, s találtak nagy vas- és rézdarabokat, nagy lovagsarkantyúkat, lándzsa- és nyílhegyeket, amelyeknek nyoma veszett”. Orbán adataira alapozhatnak azok, akik feltételezik, hogy a régi telepekre egy kisebb méretű, mésszel rakott kora középkori vár is épülhetett. Létezéséről és hadászati jelentőségéről beszélni egyelőre könnyelműség lenne – írtuk Háromszéki várkalauzunkban is.

Borzvár emléke még ma is él:

– Mondta édesapám, hogy valamikor magyar katonák jöttek ide a várhoz, ástak és kutattak. Találtak falakat és cserépedényt.

Régen emberek lakhattak ott, jól el tudtak bújni az ellenség elől. Azt is mesélték, hogy a várból alagút vezetett Szacsva várához – jegyeztük le több alkalommal Handra Ilonka vissza­emlékezését.

– Édesapám, Bungl János vadőr volt. Jól ismerte a vidéket és a vadak járását. Ő mesélte, hogy a borzok abba a puha homokba alagutat ástak maguknak. Onnan jön a Borzvár név. Bemászott egy borzlyukba egyszer egy vadászkutya, és nem talált ki. Apám három napig ásott, hogy   kiszabadíthassa, mert bent nyivogott szegény. A rókák még most is, ha elkaphatnak egy-egy tyúkot, oda viszik bé.

– Borzváráról én is tudok – nyilatkozott kérésünkre még 2002-ben az akkor 62 éves Bezsány András. Gyerek voltam, ott őriztem a teheneket. Kisborosnyón volt nekem egy Muguly nevű tanítóm. Beküldött egy rókalyukba, ami volt akármilyen öt méter hosszú. Vittem magammal egy gyertyát, és onnan kiszedtem valami cserépdarabokat, szinte bészorultam a lyukba. A cserepeket összerakta a tanító, kikerekedett belőle egy edény. Ott valamikor laktak, ott vár kellett legyen. Kik lakhatták, nem tudjuk...

Forrás: https://www.3szek.ro/ - Szerző: Kisgyörgy Zoltán