Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

PERŐCSÉNY-HALYAGOS

Az irodalomban sehol nem említik. A Halyagoshegy Perőcsénytől DK-re, kb. 4,5 km-re fekszik Ny és D felől a Fekete-patak völgye, illetve annak egyik mellékvölgye, É felől pedig a Drinó patak völgye határolja, rendkívül meredek, helyenként kőgörgeteges oldalakkal. A hegy KDK felé jelentős szintkülönbségeket jelentő terephullámokkal emelkedik a Mogyorós-bérc és a Magosfa nevű hegycsúcsig. A vár a Halyagos Ny-i végét foglalja magába, a hegytető egyik természetes, 25— 30 m-re bemélyedő részével és az említett patakok völgye felé eső meredek hegyoldalakkal körülhatárolva. Tszfm. 586 m, a Fekete-patak völgyéből mért relatív magassága 230 — 240 m. Az egész területét erdő fedi.

A sánc az egész, hosszan elnyúló telepet körbeveszi. Ennek jelenlegi állapota azonban különböző, legtöbb helyen csak erősen lekopott terasz alakjában maradt ránk. Belülről is kiemelkedő sánc aránylag rövid szakaszokban a J)Ny-i, E-i oldalán és a Ny-i kiugró végében figyelhető meg, de ezek magassága sem haladja meg az 1 m-t. A belső terület a hegy természetes alakja folytán nagy szintkülönbségeket mutat. Két kiemelkedő területre oszlik, köztük 15—20 m-re mélyedő nyereg van, de e két rész között semmi mesterséges válaszvonal nem látszik. DNy-i oldalán, a meredek hegyoldalban a telep széle a felszínen nem állapítható meg egészen bizonyosan. Az így körülhatárolt terület hossza 620 m, szélessége 100—170 m között váltakozik, csak a DNy-i oldalán nyúlik le ennél szélesebben. Területe 10,16 ha. A hegy Ny-i végében egy kb. 150 m hosszú, keskeny hegynyúlvány csatlakozik még a lakótelephez. Ezen erődítésnek nincsen nyoma, csak igen elmosódott perem látszik néhol. A felszínen található nagy mennyiségű cserép alapján azonban ez is a lakótelep szerves része volt. A sánccal körülvett területen ugyancsak nagy mennyiségű cserép található a felszínen minden hol, valamennyi a Kyjatice-kultúrából származik, és így az erődített telep késő bronzkori származását tanúsítják  Egy kis töredék a telep DNy-i végéről a korai középkorból származik, de mivel több hasonló korút nem találtunk, ennek a korszaknak itt nincs jelentősége.

A fentiekkel azonos korú cserepek kerültek elő lenn a völgyben, a hegy Ny-i lábánál, a Feketepatak bal oldalán, az ún. Hamuház körül, ahol az erdei vasút felújításakor, 1973-ban tűzhely maradványai is előkerültek.

Forrás: NOVÁKI GYULA • SÁNDORFI GYÖRGY • MIKLÓS ZSUZSA - A BÖRZSÖNY HEGYSÉG ŐSKORI ÉS KÖZÉPKORI VÁRAI