Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Gradište-Gradistye-Szerém vm., Gradina - „castrum in insula”

A középkorban a község területe Valkó vármegyéhez tartozott, melynek leghatalmasabb urai a Garaiak voltak. A török uralom előtt a falu nem szerepel írásos forrásban, de Cerna 1408-as leírásában megemlítik, hogy a helység mellett a Száva szigetén egy vár („castrum in insula”) található.

Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában - II. KÖTET - VALKÓVÁRMEGYE munkájában: „Cze(ve)rna. Castrum et districtus Ceuerna ubi fluvii Bygh et Basa coniunguntur cum castro in insula Zave habito. (1408: Fejér, X. 4. 660. és gr. Zay cs. llt. C. n. 5.) Castellum Czewerna. (1432: Haz. okmt. VII. 453.) Castellum Czeerna. (1507: gr. Zay cs. llt. C. 29.) 1408-ban új-adományul kapják a Garaiak s 1432-ben és 1507-ben is bírják. – Ma Czerna velika és Czerna mala helységeket találunk a Bics (Bity) és Boszut összefolyásánál. (Szerémmegyében.) A vár maga ugy látszik az innen délre fekvő mai Gradistye helység táján, a Száva kiöntései által alkotott szigeten feküdt”. 

Ez a feljegyzés nem állítja, hogy van falu ezen a helyen, hanem csak arról szól, hogy egy erődítmény van ott, amelyet valószínűleg már régen építettek. A Repovac és a Berava összefolyásától kissé távolabb a később a Bosutba ömlő Berava jobb oldalán fekvő sík területen van egy kétcsúcsú kiemelkedés. Az egyik 108, a másik 103 méteres tengerszint feletti magasságú. Az említett régi erődítmény valószínűleg mind a két csúcsra, így az egész területre kiterjedt. A helyet a Repovac, Berava és Bosut vízfolyások vették körül, amelyek így egy szigetet teremtettek, amely körül magas vízállás alatt alatt sok volt a víz. Emellett az erődítmény mellett jött létre valamikor a 18. században a mai település, melyet a betelepülő sokácok az akkor már elpusztult erődről Gradistyének (gradište = várhely) neveztek el. Forrás: Wikipedia

Az új horvát várlexikon a település várát a templomtól északra levő dombhát déli végére lokalizálja, ennek látható maradványai nincsenek.