Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Kustyer (Guscerovec)

Patacsich-Ozsegovich-kastély: Kustyer ma csöndes és egyszerű falucska a Kemléki hegység (Kalnicke gore) déli lejtőjének aljában, a Kőrös (Krizevci) - Gornja Rijeka út mentén. A járatlan utazót a szép tájékon kívül nincs semmi, ami erre a vidékre vonzaná. A járatosabb kíváncsiskodó kinyomozhatja azt a helyet, ahol valaha egy késő reneszánsz - kora barokk kastély volt, ami a kustyeri uradalom székhelye volt, majd a XIX. században a nagy kemléki uradalomé. A helyi főút és a Szt. Antal kápolna melletti Kamesnice patak völgyében nyoma sincs a valahai kastélynak. Lejjebb a patak mentén, egy átépített öreg gazdasági épület és egy malom maradványai a zsilippel beszélnek arról, hogy itt mi lehetett itt valamikor. Ez a mi egy XV. századi várkastély volt, amit a későbbiekben kastéllyá építettek át, de 1914 körül lerombolták. Kustyer középkori várkastélyát a Kustyer család építette a XV. században. A XVI. század végén, vagy a XVII. század elején átépítik, és körbe árkolják, ami által a kastély Wasserburg típusú lett (várárokkal övezett és vízzel elárasztott). Az egyszintes, ún. négyszárnyú kastély - alaprajzában kb. 30x33 méterrel, kb. 7x10 méteres belső udvarral – kiváló példája a nagyobb, egyszerű homlokzat kialakítású, reneszánsz-barokk kastélyoknak. A négy hengeres saroktornya védelmi jelleget adott neki. A kastélyt statikailag megerősítő egyszerű homlokzati támpillérek valószínűleg a XIX századiak. A számos helyisége közül harminc lakó és ugyanannyi gazdasági volt. A kastélyban található Szt. Katalin kápolnát, valószínuleg Patacsich, született Keglevich Katalin grófné rendezte be, akit a kustyeri Szt. Antal templomban temettek el. A kastélyról nem tudunk többet. Az 1859-es kataszteri térkép, a néhány ritka fénykép és rajz továbbá egy oltárkép (olajos táblakép), mely az Ozsegovich báró álma név alatt, a kustyeri Szt. Antal templomban van és, amit báró Ozsegovich Lajos festett, továbbá egy mostanában készített rekonstrukciós rajz minden forrásunk a kastélyról. A XIX. század második felében a kastély mellé egy parkot is berendeztek, mely az 1893-as kataszteri térkép szerint, kb. 2,15 hektárnyi területet foglalt magába. A park tájképe az elgondolás nélkül megismerhetetlen, melyet egyedül Z. Didek rajza alapján lehetne megérteni. Kustyer kastélya valamikor 1914. tájékán tűnt el. 

Forrás: http://users.atw.hu/kastelyok/horvat-kapronca.htm 

Az uradalmat 1370-ben kapta a Szent Erney Kustyer család adományként I. Lajos királytól és 1467-ig voltak a birtokosai. A birtok eredeti neve Irinej volt, középkori temploma ugyanis Szent Irén (Eiréne) tiszteletére volt szentelve, azonban a török korban elpusztult és az újjáépítés után már Szent Antal tiszteletére szentelték fel. A birtokot 15. századtól kezdték "Kustjer, Kustjirolez, Kustjerovec" alakban említeni. 1411-ben birtokosát Kustyer Miklóst "Nicolaus Kuschar de szent Erney" néven említik. A 15. században épített kastélyt a török veszély közeledtére a 16. század végén és a 17. század elején vízivárrá bővítették és építették át. Egyemeletes négy kerek saroktoronnyal ellátott reneszánsz-barokk építmény volt, melynek falai 30-szor 33 méretes belső udvart fogtak körül. A kastélynak csak az egyik fele szolgált lakóépület céljára, a másik fele gazdasági funkciókkal bírt. Későbbi birtokosai Korotnai János, a litvai Horvátok, Gyulai János, a Pekri, a Bocskai, a Geszthy és Orehóczy családok voltak. Utánuk a Keglevich, a Patacsich és Sermage családok voltak a tulajdonosai. Utolsó birtokosa Ozsegovich Lajos császári és királyi kamarás, ismert festő volt, aki 1910-ben a birtokot helyi parasztoknak adogatta el. Néhány festményén ábrázolja az egykori kastélyt és a templomot is. A kastélyról fennmaradt néhány kénykép és tervrajz is. A kastély a guščeroveci uradalom, majd a 19. századtól a nagykemléki uradalom központja volt. 1914-ben bontották le.