Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

ZalacsányMagyarországZala megyeZala vármegye - Török-kori vár

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Ábrázolások
  • Légifotók
  • Archívum
  • Mellékletek
  • Térkép
  • Szállás

Török-kori vár

Zalacsány közelében a Kettős-patak (ma: Zalacsányi-patak) mellett, a Meleghegy déli oldalának ellaposodó lejtőjén, 1955-ben Sági Károly egy széles árokkal körülvett vár nyomait fedezte fel. Az egykori vár emléke olyannyira elenyészett, hogy már a helybeli lakosság emlékezetében sem élt.

A vár egyetlen írásos említése Giuliu Turcotól származik, aki 1569-ben készített felvételi rajzot róla. A "Chian" felíratú rajz szerint egy kis kastélyt vett körül a vár.

A kb. 34 x 54 méter alapterületű, palánkból készült vár három sarkán egy-egy 6 méter átmérőjű rondella, az északkeleti sarkán pedig egy négyszögű bástya helyezkedett el. A bástya mellett vezetett be az út a várba, az árkon átvezető cölöpökön nyugvó hídon keresztül. A vár egyetlen kőépítménye a kis kastély volt, feltehetően a várat építő és azt birtokló Csányi család kúriája.

A vártól nyugatra a Turco féle rajz háromszög alakú szigetett mutat, melyet valószínűleg tudatosan, az állatállomány biztonságos elhelyzése céljából alakítottak ki. A ma ismert alaprajzi elrendezés arra is rámutat, hogy a Turco féle felmérést követően a várat átépítették. Erre vélhetően Nagykanizsa elestét követően került sor, mikor a végvárakat erősíteni és korszerűsíteni kellett. Leglényegesebb ebben az átépítésben, hogy a Turco által jelzett mesterséges szigetet megsemmisítették, a várat nyugati irányban megnövelték, és a hosszanti oldalak közepére is egy-egy rondellát iktattak be. A vár hossza így 74 méterre növekedett az átépítést követően.

Az ekkori átépítés után a délnyugati rondella volt a legjobban kitéve a vizesárokban folyó víz rombolásának. Ezért feltételezhető, hogy a ma hiányzó sarokrészt a víz moshatta el a vár megszűnését követő időben.

A zalacsányi végvár tartozéka lehetett a vártól észak-nyugatra helyezkedő, kiugró dombfokon épült kör alakú tarisznyavár, melyet ma "Zsidóvár" néven ismerünk. Ennek feladata a zalavölgyi út és a Nagykapornak felé vezető leágazás ellenőrzése lehetett.

Csány település első ízben 1019-ben szerepel, amikor I. István király ,,Chan" mezőváros piaci vámját a zalavári apátságnak adta. Az 1334. augusztus 28-án kelt oklevélben Károly Róbert király a magvaszakadt Herránth fiának Péternek birtokát a Zala vize mellett ,,juxta fluvium Zala inter villas Chan et Medzeth in dicto comitatu Zaladiensi", Lendvai Miklós zalai főispánnak adományozta.

A Haholt-Buzád nemzetségből származó Csányi család a 14. század közepén szerezhette meg a községet és környékét, mert 1365-ben már mint annak birtokosa szerepel. Mátyás király 1475-ben erősítette meg a családot a falu birtokában. A várnak hadi jelentősége nem volt, és feltehetően Nagykanizsa visszafoglalását (1690) követő időben pusztulhatott el, mikor a török veszély elmúltával a végvárak is jelentőségüket vesztették.

Forrás:

Sági Károly.: A zalacsányi törökkori várak

(Zalaegerszeg 1960, A Göcseji Múzeum Közleményei 8. szám) 

GPS: É 46° 48.165 (46.802746)
K 17° 5.621 (17.093678)

Információk: A vár a víztározótól kb. 250 méterre keletre található. Megközelíthető a Petőfi-köz utolsó házának irányából, vagy a víztározótól keletre, majd délre tartó mezei földúton. Mindkét irány csak pár perces séta.

A török-kori vár felkeresésekor ne feldkezzünk el a vártól észak-nyugatra elhelyezkedő Zsidóvár nevezetű tarisznyavárról se, amely 20 perces sétával szintén könnyen elérhető.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu mobil applikáció