Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Balatonboglár földvár

Balatonbogláron, annak északkeleti sarkán emelkedik a Várhegy, mely nevét a tetején máig fennmaradt sánczok után kapta. Tetejét legelő borítja, de az északi oldala, mely lenéz a Balatonra, leszakadt s a csupasz földben cserépdarabok találhatók, melyek valószínűvé teszik, hogy maguk a sánczok is ugyanazon ősrégi időből valók, melyből a cserepek. Sőt azok az őskori urnák is, a melyekre Gaál Gaszton földbirtokos előadása szerint, a várhegy keleti oldalán mintegy 25 év előtt bukkantak, nyilván ugyanazon néptől származtak, melynek a hegy tetején volt a telepe s a mely annak megerősítésére építette a földvárat. Mint ma, ősrégen is a Várhegy minden bizonynyal csak délfelől volt a legkönnyebben megközelíthető, a hol egy délnek húzódó alacsonyabb dombhát képezi a folytatását. Nagyon érthető, ha főkép ezen oldalt találjuk megerősítve. Még fenmaradt a keresztben húzott árok nyoma, e mögött a sáncz, mely azonban a hegyválla szélén félkörben tovább folytatódik. A nyugati oldalon, bár itt elég meredek a part, hosszú egyenes vonalban megy, egyforma magasságú teteje majdnem 5 m. széles s csak a fensíknak a Balaton felé ereszkedő részén terül széjjel. A túlsó keleti oldalon szintén még jó darabig követhető, végül pedig a hegy lejtős oldalán lekanyarodik. Az ilyenformán körülzárt tojásdad fensík közepén aztán, a merre amúgy is emelkedik a niveau, egy hosszúkás dombot találunk, mely mint valami fellegvár, a körsánczon messze túl, minden oldal felé lehetővé tette a kilátást.

Forrás: A Balaton környékének archaeologiája