Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

Znióváralja kolostor

Túrócz egész baloldalán legnagyobb és legnevezetesb község Znió-Váralja járásbirósági székhely. A Vriczka patak mellett hosszan elnyúló község apró, földszíntes házai közűl kiválik a tanító-képző intézet hatalmas épülete, mely jezsuita kolostor volt. Kapcsolatos ezzel a volt kolostor temploma és az intézet nagy gazdasági kertje. E kolostor hajdan nevezetes hiteles hely (túróczi konvent) volt. Zniót, úgy vélik, Szent István a zobori benczéseknek adta, IV. Béla azonban 1252-ben praemontreieket telepített ide. A mohácsi vész után a Thurzók, majd az Illésházyak és 1586 óta a jezsuiták bírták időnként. A kolostori birtokokat a jezsuita szerzet föloszlatása után a tanúlmányi alap kapta, s jelenleg is azé. A konvent levéltára 1780-ban Beszterczebányára vitetett át, s bár Túróczmegye többször kérte visszahelyezését, hiteles helylyé 1802-ben a beszterczebányai káptalan lett. A várszerű zárdaépűletben ma, mint föntebb is említettük, az állami tanítóképző van elhelyezve. Egyik földszinti helyiségének 1593 évszámmal jelölt késő csúcsíves boltozatán most is láthatók a Jézus-társaságnak s az önsanyargató életnek jelvényei, az emeleten pedig Pázmány Péternek, ki 1616 ápriltól szeptemberig túróczi prépost volt, a szobái nagy részben eredeti állapotában vannak meg. Keletről ez épűletre támaszkodik a templom csúcsíves maradványaival, minők a kórust tartó három oszlop, a kápolna ajtaja, az ívezet, három levelű rozetták és a kápolna. A főoltár hársfára festett Mária képének eredetét, – mely állítólag Blatniczáról kerűlt ide, a hagyomány a XIII. század első felére helyezi. A sekrestyében orosz fölíratú régi Mária-kép van. Orgonája a XVII. századból való. A plebánia-templom könyvtára több ritka becsű művet tartalmaz. A község földjeit leginkább asszonyok mívelik, mert a férfiak legtöbbnyire házalók, kik kora ifjúságuktól kezdve vándorkereskedést űznek s árúikkal bejárják Európa nagy részét, sőt Moldván és Oroszországon át Perzsiáig is elkalandozva, egy húzomban 3–5 évig is távol vannak szülőföldjüktől. Azért itt nem ritka az olyan ember, a ki három-négy nyelven beszél, melyeket útazásaik közben hallásból tanúlnak el. A helység különben jómódú, sőt fényűzésre való hajlam is mutatkozik kivált a szépen fejlett asszonynépnél. Znió-Váraljának egyik nevezetessége a kincstári nagy haltenyésztő telep, mely czéljára több tavat használ itt föl.

Forrás: Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben - Felső-Magyarország - A vágvölgyi megyék. - Túróczmegye. Lovcsányi Gyulától