Várak és erődített helyek a Kárpát-medencében

CsopakMagyarországVeszprém vármegyeZala történelmi vármegye - Csonkatorony, a csopaki harangtorony

  • Áttekintés
  • Történelem
  • Fotók
  • Alaprajzok
  • Térkép

Utolsó frissítés: 2025.12.08.

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

Csopak első hiteles említése 1277-ből származik. A veszprémi káptalan birtoka volt „villa Chopok" amelyben 2 malmot említenek. A veszprémi káptalan birtoka volt a falu a középkorban végig. A XV. század végén a veszprémi püspöknek is volt itt részbirtoka. 

1380-ban határjárását közlik, ekkor is a veszprémi káptalan a birtokosa. Csopakról több adat maradt fenn. Veszprém várának török kézbe kerülése után a környező magyar erősségek jelentősége megnőtt. A várrá erősített tihanyi monostor katonai kézbe került, még 1534-ben. 1544-1566 között a tihanyi vár bérlete volt Csopak falu. 1566-ban 6 portáját írták össze, és malmát is említik. Veszprém várát 1566. június 30-án visszafoglalták a törököktől. Gazdát cserélt a vár, és így a régi földesurak: a veszprémi püspök és a káptalan tekintélyes birtokai idegen kezekbe kerültek. A királyi rovásadó jegyzék szerint 1574-ben, 1576-ban, 1588-ban, 1699-ben, 1613-ban, 1618-ban, 1622-ben a veszprémi vár birtoka volt Csopak. 1630-ban több, nagyrészt elpusztult birtokkal együtt szerzi vissza a veszprémi egyház, 1696-ban is a veszprémi káptalan a birtokosa. 

Csopak egyházát a pápai tizedjegyzék említi 1332-1337-ben  (Item de Choph solvit VI). A veszprémi püspökség zalai főesperességéhez tartozott. Középkori okleveles adat ezenkívül nem is maradt fenn a templomról. Rómer Flóris 1861-ben készült  jegyzeteiből, és egy 1909-es adatból úgy tudjuk, Szent István király tiszteletére volt szentelve. Rómer a következőket írja róla: „A csopaki kicsi templom, hajdan rom. kath. parochia, Sz. István királynak van szentelve, keletelt, szentélye egyenes záradékú, de tornya a Szentély keleti oldalához van építve, míg a sekrestye az északi oldalon áll. A bejárás itt nyugatról van alkalmazva. Csúcsíves, 4' 8" széles, 7' magas, anyaga vörös homokkő."  Rajzban is megörökítette számunkra Rómer Flóris a templom akkori állapotát. A helyi hagyományok szerint a templom - romos állapotban - még az 1900-as évek elején is megvolt. Akkor egy árvíz nagyon megrongálta, s a falai megrepedtek, és a veszprémi káptalan mint kegyúr, lebontatta, és csak a torony maradt meg, amely mai haranglábul szolgál, és a falu közepén áll. Ez a torony  feltehetően barokk toldás. Részletformái mellett erre utal a középkorra egyáltalán nem jellemző elhelyezés. 

Forrás: VALTER ILONA - KOPPÁNY TIBOR: A Csopak-kövesdi templom

 

A jelen oldalon bemutatott helyszín erődített jellegre utaló nyomokat nem tartalmaz!
Gyűjtókörbe történő beillesztése építészeti, történelmi és művészeti értéke mentén indokolt.

GPS: É 46° 58.944 (46.982407)
K 17° 55.249 (17.920822)

Információk: a Csonkatorony a település északi részén, a 73-as főút mellett kereshető fel.

Utolsó frissítés: 2025.12.08.

Ha ezt az üzenetet látja, hirdetésblokkolója letiltotta a térkép betöltését. A hirdetésblokkolót a címsorban megjelenő adatvédelem vagy követés elleni védelem ikonokra kattintva kapcsolhatja ki.
Tekintse meg partnereink ajánlatait a bal oldali térképen, melyen minden szálláshelyet egy ármező jelöl. A térkép a kurzor segítségével mozgatható és nagyítható. További szálláshelyek betöltéséhez nagyítson rá egy településre. Az adott szálláshelyről további információ az ármezőkre kattintva érhető el.
Várak.hu támogatás kérés 2025